TÁMADÁSOK KERESZTTÜZÉBEN

2021.05.30. 10:29

Izraelbe menekülnek az európai zsidók az antiszemitizmus elől

Izraeli zászlót gyújtanak fel Münsterben, kövekkel dobálják a bonni zsinagógát – ez csupán két példa az elmúlt heteket jellemző zsidóellenes megmozdulásokból, amelyeket a zsidó államnak a Gázai övezet elleni rakétaháborúja váltott ki Németországban. Európa-szerte egyre több politikus aggódik a közel-keleti konfliktus „importálódása”, illetve az antiszemitizmus fokozatos térnyerése miatt.

Fotós: Filip Singer

Az antiszemita cselekmények elől évről évre egyre több zsidó menekül el a nyugat-európai államokból. Izrael mintegy húszezer bevándorlót fogadott be tavaly, akik főként Oroszországból, Ukrajnából, Franciaországból és az Egyesült Államokból érkeztek, a Zsidó Ügynökség tavalyi becslései szerint idén pedig mintegy ötvenezer bevándorlóra számítanak.

Veszprémy László, a Migrációkutató Intézet szakértője a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: a nyugati sajtóban és a politikai közbeszédben is régóta téma, hogy a zsidó közösségek biztonsági helyzetére rossz hatással van a muszlim–arab bevándorlás.

„Az EU bécsi Alapjogi Ügynökségének 2018-as adatai szerint a legtöbb nagy európai zsidó közösség tagjai a radikális iszlám híveit nevezték meg támadóikként az esetek többségében, kivétel például az Egyesült Királyság, ahol a szélsőbaloldali elkövetők voltak többségben”

– magyarázta a kutató.

A szakértő elmondta, esetenként konkrétan migránsok voltak az antiszemita támadások elkövetői, 2017-ben például egy szír migráns törte be egy amszterdami kóser étterem ablakait. Veszprémy más zsidóellenes támadásokat is említett: 2006-ban a 23 éves, zsidó származású Ilan Halimit rabolták el és kínozták halálra, 2012-ben Toulouse-ban egy iskolai lövöldözés során több zsidó gyermek meghalt, 2015-ben Párizsban egy kóser boltot támadott meg az Iszlám Állam iszlamista terrorszervezet egyik tagja.

„A francia zsidóság számára az üzenet egyértelmű: a liberális állam nem védi meg őket, csak magukra számíthatnak”

– indokolta Veszprémy, hogy a francia zsidó közösség egy igen jelentős része miért költözik Izraelbe.

A statisztikai adatok szerint Franciaországban 339 antiszemita támadást jelentettek, a korábbi években 2004-ben volt a legmagasabb a zsidók elleni cselekmények száma, összesen 974 ilyen esetet regisztráltak a hatóságok. Németországban azonban már magasabb számokat mutatnak a szövetségi belügyminisztérium adatai: 2019-ben több mint kétezer antiszemita bűncselekményre került sor, ami az elmúlt tizenegy évben rekordnak számít.

A bécsi zsidó közösség áprilisban közzétett jelentése szerint a járványhelyzet is elősegítette a számok emelkedését, ugyanis a járványügyi intézkedések elleni tüntetések több alkalommal a holokauszt relativizálását és az antiszemita összeesküvés-elméletek terjedését okozták. Veszprémy azonban arra mutatott rá, hogy az antiszemita atrocitások számának alakulása a pandémia alatt nem mutat egységes képet a nyugat-európai országokban, hiszen az Egyesült Királyságban és Hollandiában csökkenés látható a statisztikai adatokban.

A szakértő az Egyesült Államokat is megemlítette, hangsúlyozva, hogy a tengerentúlon is problémát okoz az antiszemitizmus, noha az amerikai esetek száma egyelőre csökken: tavaly 2024 atrocitást jelentettek a hatóságok, két évvel ezelőtt pedig 2107 esetet.

Növekvő szakadék a kisebbségi arányok között

A számok aggasztó növekedése mellett fontos, hogy éppen az említett európai országok adnak otthont a zsidó diaszpóra többségének. 2019-es statisztikai adatok szerint Franciaországban mintegy 450 ezer zsidó élt, Németországban körülbelül 120 ezer, Ausztriában pedig kilencezerre tehető a zsidók száma. Ezekben az országokban azonban a muszlimok száma lakosságarányosan meglehetősen magas, többszöröse a zsidó közösség létszámának. Franciaországban 2019-ben közel 3,4 millióan vallották magukat muszlimnak, Németországban 4,7 millió muszlimot tartanak számon, Ausztriában pedig hétszázezer körül van a muszlimok száma, azonban itt a kisebbségi arányok miatt még nem annyira súlyos a helyzet, mint Európa más országaiban.

Borítókép: Virrasztást tartanak az antiszemitizmus ellen és a zsidó közösségek védelmében egy zsinagóga előtt Berlin Kreuzberg negyedében 2021. május 16-án

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában