hazatérés napja

2019.02.17. 14:06

Lezsák Sándor: Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból

A falu négy évig Csehszlovákia része volt a trianoni döntés után.

A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 95. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nógrád megyei falu díszpolgára az ünnepségen úgy fogalmazott: Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból.

Somoskőújfalu Somoskővel együtt négy évig Csehszlovákia része volt a trianoni döntés után.

Lezsák Sándor ünnepi beszédében szólt arról, hogy mennyire gyenge volt Magyarország a békeszerződés idején.

Mint mondta, az ország védtelenségét nem az első világháború megpróbáltatásai idézték elő, hanem azok a nemzetellenes, idegen érdekeket szolgáló politikusok – Szabó Ervin eszmetársai, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kun Béla -, akik Magyarország legkiszolgáltatottabb állapotában szerezték meg a hatalmat.

A proletárinternacionalizmus eszméjét követve akkor tették bűnné a nemzeti érzést és az országhoz fűződő hűséget, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna – tette hozzá.

Az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott:

az ország nemzetáruló vezetői még egy békeidőben szükséges nemzeti minimum követésére is alkalmatlannak bizonyultak, és valójában ennek lett a következménye Trianon, a békediktátum.

Lezsák Sándor hangsúlyozta, hogy ugyanakkor több település – minden katonai támogatástól megfosztva – felvette a harcot, és így vált Sopron a leghűségesebb, Balassagyarmat a legbátrabb várossá, Kercaszomor a legbátrabb faluvá.

Ez a hazafias szellem hatotta át Somoskőújfalu közösségi tudatát is, és az Országgyűlés 2017-ben ezért adományozta a hazatért falu címet a településnek – mondta.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő községet a várral együtt.

Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére és Auer Pál jogi szakértőként történő közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 24. ülésszaka 1924. február 15-i hatállyal visszacsatolta Magyarországhoz a községeket és a környékbeli bányákat.

A Somoskői Váralja Egyesület elnökeként Angyal János 1999-ben kezdeményezte, hogy a hazatérés 75. évfordulóját határnyitással egybekötött megemlékezéssel ünnepeljék a várnál, 2002-től pedig a hazatérés napjaként ünneplik február 15-ét.

A 95. évfordulón a községi művelődési házban tartott vasárnapi megemlékezésen Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei önkormányzat elnöke úgy fogalmazott:

a hazatérés napja kiemelt helyet foglal el a többször átszabott, megcsonkított Nógrád megye történelmében;

olyan örömünnep, mint a balassagyarmati csehkiverés.

Becsó Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte, hogy méltó a történelmi esemény színhelyéhez a felújított iskola, a megújult óvoda és az idősek otthona, mint ahogy a Hazatérés Háza is. Hozzátette,

a magyar falu program és a családtámogatási rendszer arra adnak reményt, hogy falun is van jövő.

Fritsch Ottó, a Krepuska család tagja, Krepuska Géza egyik unokája azt mondta a rendezvényen: a hazatérés napja annak a napnak állít örök emléket,

amikor a trianoni szerződéssel elcsatolt országrészekből legalább egy kis darab visszakerült Magyarországhoz.

Tóth László, Somoskőújfalu független polgármestere úgy fogalmazott: van mit ünnepelnünk, számunkra minden nap ünnep, amelyet magyar földön élhetünk.

Az ünnepség végén a résztvevők koszorúkat, virágokat helyeztek el a Hazatérés emlékművénél.

Borítókép: Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (j) és Tóth László polgármester a hazatérés napja 95. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a somoskőújfalui Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtárban 2019. február 17-én.

Ezek is érdekelhetik