Kamuadatokon alapulhat a svéd teljesítmény

Újra kell kalkulálni Svédország gazdasági mutatóit, miután egy helyi bulvárlap lebuktatta a statisztikai hivatalnak dolgozó egyik alvállalkozót, ahonnan svédül alig beszélő, rabszolgamunkára kényszerített alkalmazottak által végzett, ellenőrizhetetlen telefonos interjúk alapján szolgáltattak adatokat a svéd munkanélküliség helyzetéről – írja a V4NA.

A botrányt a svéd Aftonbladet bulvárlap robbantotta ki hétfő reggel, amely leleplező cikksorozatot közölt a cégnél tapasztalt munkakörülményekről.

Riportjaikból kiderült,

hogy rendkívül szigorú munkafeltételek mellett viszonylag alacsony bérért alkalmazták a munkatársakat abban a call-centerben, amelynek feladata volt telefonos közvélemény-kutatások formájában felmérni a munkaerőpiac helyzetét.

A munkatársak a nyilvántartásokban szereplő regisztrált munkanélkülieket és az állami szférában dolgozó alkalmazottak névlistájában szereplőket hívták fel, hogy felmérjék: változott-e a helyzetük, találtak-e munkát, vagy fordítva: továbbra is alkalmazásban állnak-e.

Ugyanakkor az Aftonbladetnek nyilatkozó munkatársak arról beszéltek, hogy

mivel még azt is levonták az órabérükből, ha vécére mentek, ezért többen kitalált telefonos interjúkat rögzítettek, hogy eleget keressenek.

Több tucat, a kutatásban részt vevő állította, hogy először keresik meg kérdéseikkel, pedig a nyilvántartások szerint már többször, visszatérő jelleggel interjúztatták.

De nem csak a rossz munkakörülmények és a nemtörődömség vezetett a hanyag munkavégzéshez,

a beszámolók szerint olyanokat is felvettek, akik alig beszéltek svédül, így az általuk elvégzett telefonos lekérdezések adatbiztonsága is erősen megkérdőjelezhető.

Az Aftonbladet leleplező cikkének megjelenése előtt megkeresték a svéd állami statisztikai szolgálatot is, ahol arról kaptak tájékoztatást, hogy az állami szerv már szerződést bontott a céggel „megbízhatatlan adatszolgáltatás” miatt, de a lap szerzője szerint ezt elsősorban az okozta, hogy kiszivárgott: a lap nyomoz a közvélemény-kutató cég call centerében.

Az azonban bizonyos, hogy Statisztikai Szolgálat vezetője, Helena Kaplan az Aftonbladetnek elismerte, hogy a bizonytalan hátterű adatszolgáltatás befolyásolhatta az ország gazdasági mutatóit, amelynek egyik legfontosabb tényező az ország munkanélküliségi rátája. A hivatalvezető szerint újonnan készült felmérések szerint újra kell kalkulálniuk a svéd munkanélküliségi rátát, amely nyomán akár az ország GDP-mutatója is módosulhat.

Borítókép: illusztráció