A pingáló Szarka Vërát mutatja be az új könyv

A két szerző, Verebélyi Kincső, az ELTE Folklore Tanszékének nyugalmazott vezetője és Romsics Imre múzeumigazgató (egyben Szarka Vëra fia) kilenc éve tervezte a kötet összeállítását, míg végül tavaly novemberben nekiláttak, és néhány hónap alatt nyomdakész állapotba hozták. A napokban megrendezett könyvbemutatón részt vett a főszereplő is: a homokmégyi Nëfelejcs Népdalkörrel együtt néhány dallal fogadta a vendégeket, a Viski Károly Múzeumban. Pingáló-festő és képzőművészeti munkásságát Tapolcsányiné Varga Krisztina homokmégyi polgármester és Markó László, a Kalocsai Múzeumbarátok Körének elnöke méltatta, a Mezei Virágok Népdalkör pedig előadással köszöntötte.

– Évek óta részt veszünk az örökségvédelmi programban, de ez lényegében betetőzése egy nagyon-nagyon hosszú folyamatnak, hiszen amióta a paraszti életet értékként érzékelik a nem paraszti kultúrában élők, azóta azon munkálkodnak, hogy ebből valamit megőrizzenek – érvelt a kötet mellett Verebélyi Kincső. – Azokban az országokban, ahol az úgynevezett „megkésett fejlődés” miatt a paraszti kultúra tovább maradt élő gyakorlat, sokkal hangsúlyosabban is épült be a nemzeti kultúrába, a 19. század eleje óta – magyarázta, megjegyezve, hogy ezt a folyamatot vázolták a kötetben.

A kötetet szintén jegyző Romsics Imre etnográfus, múzeumigazgató elárulta: főleg ismeretterjesztő műnek szánták, látványos megvalósítással, nem kifejezetten tudományos szövegezéssel, hiszen a cél az, hogy a szakmai közönségen túl másokhoz is eljusson a népi kulturális örökség egy szelete.

– 1953-tól kezdték el népművészekké minősíteni az alkotókat, akikről kiderült, hogy tényleg egyéniségek, és ők alkotják azt a népi kultúrát, amit átvesz a környezet, és sajátjának tekinti. Kalocsa erre nagyon jó példa – hozta fel Romsics Imre. A szerző-szerkesztő szerint, ahogy Király Ilus (1886–1966) az 1930–50-es évek vezető népművésze volt, úgy az ezredfordulón ez Szarka Vërára igaz. – Adatokkal vázoltuk, hogy hogyan öröklődik tovább, hogyan gazdagodik a generációk tudása – hangsúlyozta az egyedi megközelítést. A könyv a Viski Károly Múzeum kiadásában hozzáférhető.