Kultúra

2016.02.02. 07:44

Harminc éve összeszőve

A helyi értéktárban is helyet kaptak Barcsikné Tercsi Ibolya szövő Népi Iparművész alkotásai, melyekből a napokban nyílt tárlat 30 éve összeszőve címmel a Technika Házában. Szőttesei mellett az alkotó népszerű a gyerekek körében is, több mint két évtizede népi játszóházvezető.

Sebestyén Hajnalka

Fotós: BUS CSABA

– A kiállítás az elmúlt három évtized munkásságát foglalja össze?
– A cím abból jött, hogy idén lesz 30 éve, hogy elkezdtem komolyan foglalkozni a szövéssel. A kiállításon leginkább az újabb szőtteseim láthatók, de néhányat bemutatok a korai évekből is. Munkásságom több korszakra osztható, a mostani tárlat tökéletes képet ad a legfontosabb állomásokról.

– Melyek ezek?
– Az elmúlt évtizedekben több tájegység gyapjúszőttes kultúráját kutattam, feldolgoztam, elsajátítottam. Előadásokra és kutatóutakra jártam, mesterkurzusokon vettem részt, és természetesen helybe is elmentem, hogy azoktól tanuljam meg, akik a legjobban tudják művelni. A számomra legkedvesebb népművészeti remekekre hosszú éveket szántam. Jelenleg is foglalkozom még a bukovinai székely szőnyegekkel. Ebből négyféle mintázat létezik, valamennyit szövőm, bár a kicsi és a nagy virágmotívumok állnak hozzám közelebb. Sok időt töltöttem el Bonyhád környékén, ahol találkozhattam Bukovinából származó székelyekkel. Korábban évekig tanulmányoztam és tanultam a sokác kötények mintakincsét, melyet sokan a Búsójárásról ismernek. Egykoron, húsz évvel ezelőtt a csáncsált technikával készült kockás takaróim váltak ismertté és mutatták be iparművészeti, illetve népművészeti kiállításokon. 

– Mindig tud újat tanulni?
– A népművészet több száz éves hagyományokra tekint vissza, így mindig lehet újat tanulni. A textilkultúra a paraszti családokban jelentős értéket képviselt, melyhez ragaszkodtak és a hozomány része volt. A bukovinai szőnyegeket immár ötödik éve tanulmányozom, és egyelőre maradok is ennél, mivel még sok fantáziát látok benne.

– Meg lehet ma élni a szőttesekből?
– Nem igazán. Egy-egy szőnyeget 80-150 óra alatt készítek el és a mai lakberendezési stílusok nem férnek össze a hagyományos népi szőttesek színvilágával. A szőttesek előállítása a hagyományos eszközökkel rendkívül időigényes, ma már nem gazdaságos. A hivatásom népi játszóházi foglalkozás-vezető, ahol különböző kézműves tevékenység mellett tanítom a szövést is a gyerekeknek. Számos munkámat zsűriztettem. Ez egyrészt azért fontos számomra, mert biztosít arról, hogy valóban jó úton járok az adott népművészeti tárgyak feldolgozásában. Nagyon szigorúak a szabályok, minden motívumnak megvan a maga tökéletes szín- és formavilága. Másrészt továbbviszem és ápolom a hagyományt, ami szerintem kicsi gyermekkorban kell elkezdeni. Németországban is többször jártam, ahol régi mesterségek és eszközök között mutattam be a szövést.

Népi Iparművész

Barcsikné Tercsi Ibolya 1984-ben került a Szórakaténusz Játékmúzeumba gazdaságis munkatársként. Mint ott dolgozó ő maga is bekapcsolódott a kézműves foglalkozásokba. Gyermekként kerekegyházi tanyán nőtt fel, így a kézművesség nem állt távol tőle. Ott látott először szövőszéket, mely azonnal elnyerte a tetszését. Az első munkái 1986-ban készültek el. 2007-ben lett Népi Iparművész.

– Népi játszóház-vezetőként gyermekek százainak tanította meg az alapokat. Mennyire vonzza ma a fiatalokat a szövés?
– Nagyon szeretek a gyerekekkel foglalkozni, nyitottak és lelkesek. Sokfelé tanítottam már. Helvécián, ahová már 20 éve visszajárok, az óvoda vezetői mellett a szakemberek, szülők támogatása és érdeklődése nélkül nem jutottunk volna el idáig. Meggyőződéssel vallják, hogy gyermekeik egészséges mentális fejlődéséhez hozzátartozik a gyökereink megismerése, vele együtt az alkotás lehetősége. Az óvodásoknak, kisiskolásoknak többféle kézművességet bemutattam, a nemezeléstől a gyöngyfűzésen át a szövésig. Érdekes, hogy szövésben például a fiúk nagyon ügyesek, precízek. Az alapok megtanítása mellett egy kis történelmi kitekintést is nyújtok számukra, hogy képet kapjanak hazánk valamennyi néphagyományáról. Ne csak a karácsonyt vagy a húsvétot ismerjék, tudják azt is, hogy például Szent Balázs napján miért kisbabákat készítünk. Az elmúlt időszakban többször tapasztaltam, hogy akik gyermekkorban megismerkedtek a kismesterségek alapjaival, felnőtt korban karjukban a csecsemőikkel már megjelennek különböző népművészeti rendezvényeken.

 

Címkék#Kecskemét

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!