Kultúra

2011.08.17. 13:11

Törzsek szövetségéből született állam

Hatvankét évvel ezelőttig hazánkban a szokásjog szerint jártak el alkotmányos ügyekben. Abban az esztendőben, 1949. augusztus 20-án fogadta el az Országgyűlés Magyarország első írott Alkotmányát. Az új kenyér megszentelésének ünnepe is erre a napra esik. Sőt évszázadokkal ezelőtti a harmadik, talán legfontosabb, ünneplésre okot adó, augusztus 20-ához kapcsolódó esemény: országalapító királyunkat, Szent Istvánt 1083-ban ezen a napon avatták szentté.

PN

– Köztudott, hogy honfoglaló őseink inkább állattenyésztéssel,
-tartással foglalkoztak, mint mezőgazdasággal. Az erősebb kutya elvén a tehetősebb, tekintélyesebb családoknak jutottak az állattartásra leginkább megfelelő földterületek. Így Előd unokái, a honfoglaló Árpád négy fia –  Tarhos, Üllő (Jelech), Jutas (Jutocsa), Zolta (Solt) – Duna menti szálláshelyeket örökölt. A folyam mindkét partján az Árpád-nemzetség földjei terültek el. A szálláshelyek közös határára esett Kalocsa. Itt jöttek össze a nemzetség vezetői, és tárgyalták meg a család, illetve az ország ügyeit – vezet vissza a 900-as évek világába Asbóth Miklós több, Kalocsával foglalkozó helytörténeti könyv szerzője.

Az egész ország sorsát befolyásoló kérdések dőltek el Árpád 907-ben bekövetkezett halála után a családi tanácskozóhelyül szolgáló városban. Az új fejedelem Jutas fia, Fajsz (ma is lakott, Kalocsa közeli település neve) lett. Őt Zolta (Solt) fia, Taksony követte mint rangidős családtag. Halála után fia, Géza (970–997) lett a vezető. Azt pedig a történelemórákon minden magyar diák megtanulja, hogy Géza a kereszténység meghonosítását szorgalmazta.

Az ősi öröklési rendet felrúgva fiát, Vajkot (Istvánt) nevezte meg utódjául, Tarhos dédunokája, a legöregebb Árpád-leszármazott férfi, Koppány ellenében.

Az István királlyá koronázását megelőző történet szintén köztudott. Az uralkodó Asztrik, pécsváradi apátot küldte a pápához, II. Szilveszterhez. A fennmaradt legendák szerint a pápa azzal fejezte ki az ország önállóságának elismerését, hogy angyali sugallatra koronát küldött Istvánnak. A királyt Esztergomban koronázták meg az Asztrik által Rómából hozott koronával. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Asztrik átnyújtja a koronát Istvánnak. Dombormű a kalocsai főszékesegyházban. Készítette: Izsó Miklós (1831–1875).
[/caption]

István államalapítása során kiépítette a vármegyerendszert. Az ország területén félszáz királyi vármegyét szervezett. Szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével – a pápától kapott előjogra támaszkodva – birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott. Tíz egyházkerületet alapított, köztük két érsekséget: Esztergomban és Kalocsán, valamint nyolc püspökséget.

PN Asztrik átnyújtja a koronát Istvánnak. Dombormű a kalocsai főszékesegyházban. Készítette: Izsó Miklós (1831–1875). -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!