Kultúra

2011.08.31. 20:53

Ötezer éves időutazás lapáttal és spaklival

Wilhelm Gábor azon különleges emberek közé tartozik, aki elmondhatja magáról, hogy hivatalból néha időutazáson vesz részt. A megyei múzeum régésze Kiskőrösön gazdag lelőhelyet tárt fel munkatársaival.

Barta Zsolt

Kiskőrösön az Agroline Kft. festőüzemet épít hamarosan. A vállalat telephelyének hátsó udvarában öt különböző régészeti kultúra emlékeire bukkant Wilhelm Gábor, a kecskeméti Katona József Múzeum régésze munkatársaival. Az elmúlt hetek sivatagi hősége sem állította le a munkálatokat annak ellenére sem, hogy legalább 40 fokos melegben dolgoztak a feltárók. Pontosan ötven éve tudják a szakemberek, hogy a sportpálya környékén lelőhelyeket rejthet a föld mélye – meséli a szakember. 1961-ben, a cég melletti pálya területén már találtak leleteket a Nemzeti Múzeum szakemberei. Teljes feltárásra nem került sor, de regisztrált lelőhelyként lajstromba került a terület. Most, hogy a kőrösi társaság csarnokot épít, megelőző feltárást végeztünk. A régészeti munkálatokat a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája írta elő, a cég pedig a törvényi előírásoknak megfelelően finanszírozta a költségeket – teszi hozzá Wilhelm Gábor. Több ezer köbnégyzetméternyi föld legyalulása után olyan tárgyakra bukkant a régész a munkatársaival, melyek alapján öt különböző kultúra mindennapjaira, szokásaira lehet következtetni. 

A legrégebbi leletanyag Krisztus előtt úgy 3500 évvel röpíti vissza a feltárás résztvevőit. A földet faggató kutatók az őskor időszakából a késő rézkori, „péceli (bádeni) kultúra” nyomára akadtak, illetve a középső bronzkori Vatya-kultúra egy urnamezős temetőjére is. Utóbbi korát a régész Krisztus előtt 1800–1500-ra datálja. De a lapátokkal, spaklikkal megérintették a Krisztus előtti 2. századot is, ebből az időszakból az itt élt kelta népesség eszközei, mindennapi használati tárgyai kerültek napvilágra. A leletmentők egy szarmata település nyomait is felfedezték a 2. századból sok szép római export lelettel. A török előtti, 14–15. századi Kiskőrös nyomait is megtalálta a kánikulában dolgozó tízfős csapat. Hogy évezredekkel ezelőtt, miért pont itt telepedtek le a rég elfeledett népek? A régész szerint két dologról lehet szó. Az őskortól létezett egy kereskedelmi út, mely a Dunát a Tiszával összekötve közvetlenül a lelőhely mentén haladhatott. Nem mellékesen  egy, a környezetéből magasabban kiemelkedő terület volt, melynek környéke bizonyos korokban vizenyős lehetett, s ez fontos szempont volt a letelepülőknek. 

A rézkori település a határoló árok alapján legalább 2-3 hektáron terülhetett el, melyből a tervezett festőcsarnok területe alatti 2200 négyzetmétert kutatták át augusztusban. A Vatya-kultúra urnamezős temetőjéről 1961 óta tudnak a szakemberek, akkor Bándi Gábor, a Nemzeti Múzeum szakembere a sportpálya és a gépállomás építése során tárt fel néhány urnasírt. A szarmatáknál a tanya típusú településszerkezet volt a jellemző, ahol 40–80-an élhettek, lovat, marhát és egyéb állatot tartottak.  [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Közvetlenül az üzem mögött kutatták a múltat az ásatás munkatársai
[/caption]

A keltáknál a kisebb tanyaszerű gazdasági egységek voltak a jellemzők. A rézkori településen számos ember- és szarvasmarha-áldozat nyomait tárta fel és dokumentálta a régész. Az egyik gödörbe dobott áldozat koponyáját rituálisan szétverték, és mellette ásott másik gödörben találtak meg. 

A föld mélye további gazdag leletanyagot rejthet. Ha nem lenne ipari beépítettségű a környezet, akkor még bizonyosan többévnyi munkát adnának a feltárások – mondta végül Wilhelm Gábor, a Katona József Múzeum régésze.

Címkék#kiskőrös
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!