Emucsibék szaladgálhatnak Szegeden

Noha a madárvilágban nem egyedülálló, hogy a hím is részt vesz a tojások keltetésében vagy a kicsik nevelésében, az ausztráliai futómadaraknál, az emuknál szinte teljes a szerepcsere – mondta Veprik Róbert, a szegedi állatkert igazgatója a Magyar Nemzet Online hírportálnak. A tojásokat természetesen a nőstény rakja le, a kotlás azonban a hím feladata. A tojó gyakran a közelben marad és „férfi módra” védelmezi a területet, de nem ritka az sem, hogy továbbáll, tojásait a hímre hagyja és más kakasokkal áll össze.

A sűrű váltás eredményeképpen az is megesik, hogy egy fészekben több apától származó tojások melegszenek. A 13 centiméter hosszúságú emutojások sötétzöldek, tömegük fél kilogramm körüli. A nőstény átlagosan nyolc-tíz tojást tojik. A nyolchetes költés alatt a kakas alig eszik, és testtömegének akár egyharmadát is elveszítheti. A hím a kicsinyeket öthónapos korukig gondozza.

A Szegedi Vadaspark fák árnyékolta, napfényfoltos emukifutójánál könnyű megérteni, miért is csíkos rejtőszínnel rendelkeznek a csibék, sokan észre sem veszik a gyorsan futó kis „golyókat”.

Az Ausztrália erdeiben és füves pusztáin őshonos emuk testtömege felnőtt korukban meghaladja a fél mázsát, magasságuk pedig 175 centiméter is lehet. Az emuk a Föld jelenleg második legnagyobb madarai, csupán a másfél mázsás struccok nőnek nagyobbra náluk. Nappal aktívak, gyümölcsökkel, fűvel, hernyókkal, szöcskékkel táplálkoznak. Rendkívül erős, három ujjban végződő lábuknak köszönhetően akár óránként 50 kilométeres sebességgel is tudnak futni.