Kultúra

2009.04.15. 15:29

A tánc mindig a lélekből fakad

Mondják, a tánc szeretete velünk születik, ösztöneinkben lapul. Elég meghallanunk a zenét, testünk magától beindul. Mert a tánc alapja a ritmus, de lényege a lélek mélyéből fakadó megmagyarázhatatlan késztetés.

Szász András

Jubileumi Tavaszköszöntővel ünnepli alapításának tizenötödik évfordulóját a Gátéri Kismakkos Néptánc Egyesület. A táncosok már lázasan készülnek az április 18-i fellépésre, amelyre a helybeliek mellett azokat a tánccsoportokat is meghívták, akikkel szorosabb barátságba kerültek. A maguk mögött hagyott tizenöt év történéseiről Jánosi Ágnessel, az egyesület vezetőjével beszélgettünk.

– A népi hagyományok, elsősorban a zene és a tánc újraélesztését célzó táncház mozgalom a hetvenes évek elején indult be Magyarországon. A Kismakkos viszont „csak” tizenöt éve alakult. Miért vártak ilyen sokáig?
– Ennek pontos okát magam sem tudom. Mi 1989-ben költöztünk Gátérra. Félegyházának viszont Kiskun néven már a rendszerváltás előtt is volt saját tánccsoportja. Szüleim – Jánosi Benő és Jánosiné Gyermán Erzsébet – is ott kezdtek. Akkoriban ott táncolt Gulyás László, a félegyházi Padkaporos Táncegyüttes és Fantoly Gyula, a kecskeméti Kurázsi Táncműhely alapítója. Mint már utaltam rá, családunk ’89-ben költözött Gátérra, attól kezdve elsősorban az itteni hagyományok, szokások megismerésére helyeztük a hangsúlyt.

– És máris elérkeztünk a fordulópontot jelentő 1994-es esztendőhöz… 
– Igen. Az egész egy szüreti felvonulással és az azt követő bállal kezdődött, ahol a szüleim azt látták, hogy jó néhány fiatal szívesen táncolna – ha tudna. Csakhogy a néptáncokat egyikük sem igazán ismerte. A szüleim viszont igen. Így találkozott a közös szándék, és nem sokkal az említett szüreti mulatság után, megalakították a gátéri Kismakkos Néptáncegyüttest, amely 2005 óta Gátéri Kismakkos Néptánc Egyesületként működik.

– A népzene és a néptánc esetében elengedhetetlen, hogy autentikus, azaz hiteles forrásból táplálkozzon. Kik azok, akik ma olyan szinten ismerik a hagyományos néptánckultúrát, hogy tiszta lelkiismerettel elvállalhatják továbbadását?
– Néhány évig édesapám tanította a csapatot. Miután már mindent átadott, amit tudott, Fantoly Gyulát és Balogh Ildikót kérte fel, hogy az új táncokat tanítsák meg nekünk. Később a csongrádi Forgó Edit és Privóczki Róbert irányította az egyesület munkáját, de megfordult nálunk a kalocsai Pogrányiné Horváth Katalin, a szatmári táncok két kiváló ismerője: Hatvani Zsolt és Medvegy Vera, és még sorolhatnám azokat a híres néptáncosokat, akik mindegyike új színfoltokkal gazdagította repertoárunkat. Öt éve a délvidéki származású Varga Andreas irányítja az egyesület művészeti munkáját.

– Gondolom, az eltelt tizenöt év alatt folyamatosan változott, frissült a csapat.
– Ez természetes velejárója a dolgoknak. A hajdani alapítók közül időközben sokan felhagytak az aktív táncolással, a jelenlegi tagok némelyike pedig legfeljebb egy vagy kétéves volt az egyesület alakulásakor. S bár a tagok folyamatosan cserélődtek, a felnövekvő utánpótlás mindig biztosítani tudta az együttes létszámának feltöltését. De nagy segítséget jelentett a közelmúltban megalakult Kiskun Alapfokú Művészet Oktatási Intézmény is.

– Bár a tánc akár öncélú is lehet, egy együttes számára a fellépések ma már nélkülözhetetlenek. Milyen gyakorisággal nyílik erre lehetőségük?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy megalakulásunk óta nagyon sokfelé megfordultunk. Eleinte csak a környező településekre, főleg Félegyházára jártunk. Tíz éve megalakult a Padkaporos Táncegyüttes, melynek közülünk is néhányan alapító tagjai voltak, azóta viszont inkább más településekre járunk, Csongrádra, Szentesre, Kiskunmajsára, Szankra, Ábrahámhegyre, és a székelyföldi Nagygalambfalvával is igen jó a kapcsolatunk. De felléptünk Németországban és Olaszországban is…

– A különböző tájak, vidékek táncai akkor igazán életszerűek, ha megfelelő viseletben adják elő. A Kismakkosnak mennyire gazdag a ruhatára?
– Nagyon nagy büszkeségünk, hogy a környéken talán a mi viselettárunk a leggazdagabb. Ezt elsősorban édesanyámnak köszönhetjük, aki rengeteg pályázatot írt az évek során, és az így nyert összegekből számos eredeti, köztük akár száz éve készült viseletet sikerült vásárolnunk: bagit, szatmárit, székit… A mezőségi ruhák voltak az elsők, melyeket minden lány a saját pénzén varratott. Kalocsai viseletünk is eredeti, ám a hímzések már a gátéri asszonyok keze munkáját dicsérik. Délalföldi viseletünk rendelésre készült, mindazonáltal nagyon szép. A fiúk viselete sajnos nem ennyire gazdag. A klasszikus fekete nadrágot, fekete mellényt, fehér inget és fekete kalapot, széki mellények, és az onnan származó jellegzetes szalmakalapok egészítik ki.

– Győrffy István kereken hatvan esztendeje tett egy meglehetősen borúlátó kijelentést, melyet azóta is gyakran idéznek. Valahogy így szólt: A néptánc utolsó óráit éli. A mai fiatal nemzedéket a nemzetközi tánc teljesen megfertőzte. A Kismakkos esetében mennyire időszerű ez a keserű megállapítás?
– Bár sok igazság van benne, én mégis sokkal derűlátóbb vagyok. Jelenleg negyven tagot számlál az egyesületünk. Közülük tizenöten a felnőtt csoport tagjai, aztán van egy úgynevezett utánpótlás csapatunk, az Aprómakkok, és a legkisebbek, a Makkocskák. Kezdetben heti egy alkalommal, pénteken délutánonként tartottuk próbáinkat. Ettől az évtől viszont már a szerda délutánjainkat is a táncnak szenteljük – úgymond.
Számunkra a néptánc mára életformává vált. Egyfelől betekintést enged abba a mérhetetlenül gazdag értékvilágba, melyet a népi hagyományok, szokások, táncok és énekek tárháza jelent. Másrészt a fellépések az új tájak, települések és az ott kötött ismerkedések olyan élményt jelentenek, amilyen nem sok embernek adatik meg. De ami talán még ezeknél is fontosabb: a néptánc szeretete, folyamatos gyakorlása, az új táncok közös megismerése olyan sajátos közösséggé kovácsolta egyesületünket, amilyenre csak és kizárólag az ősi hagyományokra épülő népzene képes.

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!