Az ősz beköszöntével csökkent a hőmérséklet, a nappalok egyre rövidebbek lettek. Ezekben a hetekben meg kell tenni a szükséges előkészületeket, hogy virágzó, színes kertünk legyen az év minden napján.
– Az ősszel lehullott faleveleket érdemes összegereblyézni. Nem tanácsolom, hogy elégessék a zöldhulladékot, mert a levelekből remek komposztot lehet csinálni. A komposzt egy teljes értékű trágya. Ne csak az avart hordjuk rá, hanem a konyhából a szerves hulladékot, illetve ha vannak haszonállataink, az alattuk termelődött trágyát is, így még komplexebbé lehet tenni a komposztot – magyarázta Rosznáky-Barna Péter kertészmérnök.
– Észszerű keretek között műtrágyát is lehet használni, de vigyázzunk, mert a műtrágya túlzott és egyoldalú használatával tönkre is tehetjük a talajt – figyelmeztet a kertész.
Rosznáky-Barna Péter nem javasolja a talaj átfogatását. Mint azt elmagyarázta:
minden talajrétegnek megvan a maga életközössége és a forgatással ezt megbolygatjuk.
– Kevesen tudják, hogy a trágyázással nem a növényeket tápláljuk, hanem a talajban élő mikroorganizmusokat és élőlényeket. Az általuk lebontott melléktermékek adják a növények számára felvehető anyagokat. Ha átforgatjuk a talajt, ezeknek az életközösségeknek vissza kell vándorolniuk a saját szintjükbe, hogy hasznossá tudjanak válni a növényeink számára – mondta el a kertész.
Rosznáky-Barna Péter elmondása szerint az oszlopos növekedésű örökzöldeket összekötözéssel tudjuk felkészíteni a hidegre. Az elmúlt években ugyan nagy hó nem volt, de az ónos szitálások, esők vagy a dér is tönkreteheti az örökzöldeket. Azért kell a növényeket összekötözni, hogy a jellegzetes alakjukat meg tudják tartani. A bokrokat a dér és a jég is széthasíthatja, emiatt azokat is érdemes összekötni, ezzel is védve őket a fagytól.
A kertész a faültetések tekintetében adott hasznos tanácsokat.
– A gyümölcsfákat vagy bármilyen szabad gyökerű, lombhullató díszfákat sokan tavasszal ültetik, de véleményem szerint sokkal jobb ebben az időszakban, ugyanis a gyökérképződés a tél folyamán megindul – árult el a szakember. – Amint a növényen megjelennek a levelek, beindul a párologtatás. Emiatt fontos, hogy kellő mennyiségű gyökeret tudjanak növeszteni, mire beindul a levélképződés. Az őszi ültetésű fák annyival vannak előrébb, mint amennyivel több gyökeret tudnak a tél folyamán ereszteni – magyarázta.
– A hótakaró biztonsági védőréteg a talajban élő mikroorganizmusoknak, az élőlényeknek és a növényeknek is – tudtuk meg.
– Ha egy nyúl a kertünkbe téved és nagy a hó, vigyázni kell, hogy a gyümölcsfa törzsét ne rágja meg. Érdemes újságpapírral körbekötözni vagy törzsvédőhálóval védeni a fát a rágásoktól – tette hozzá a kertész.
– A szalmás takarást mindenképpen tavaszra javaslom, mert például a pocok beköltözhet a szalma alá, ott fészket építhet és a gyümölcsfa tövét is megrághatja – árulta el a kertész.
– A mulcsozás, vagyis a kéregapríték használata azért is jó, mert ez alá nem tud bemenni a pocok. Hasznos lehet a mulcsozás, bár az átfagyástól annyira nem véd – árulta el a szakember.
Rosznáky-Barna Péter szerint, a gyümölcsfákat vagy bármilyen szabad gyökerű, lombhullató díszfákat sokkal jobb ebben az időszakban ültetni.
Fotó: Várkonyi Rozália
A mulcsozás fajtái
A mulcs anyaga lehet mesterséges, például nem lebomló műanyag fóliák (fekete, átlátszó, színes), biológiai úton lebomló fóliák, papír (például újrahasznosított csomagolópapír), és agroszövet (polipropilén szövet) is. A fóliamulcsozásnál a levegőtlenség miatt nő a befülledés veszélye.
Mulcs lehet természetes anyag is: gyommag mentes fűkaszalék, lomb, szalma, forgács, kéreg, kőzúzalék. Úgynevezett élőmulcs is létezik: eben az esetben a talajtakaró felületet élő növények adják, például zöldtrágya növények, gyep, spenót. Szénát a sorokban kell használni, míg a sorközöket lehet szalmával is mulcsozni. A lényeg, hogy a mulcs vastagsága ne haladja meg az 5 centimétert, mert a vastag mulcs berohadhat. Ezeket a típusú mulcsokat a viszonylag gyors bomlás miatt folyamatosan pótolni kell. Kéregmulcsot ne használjunk zöldségeskertbe – javasolta a kertész.
A mulcs csökkenti a talajeróziót, aktívvá teszi a talajéletet. Fő szerepe a gyomok távoltartása, a víz megtartása, a párologtatás csökkentése, a hőszigetelés, azaz a túlmelegedés, vagy a hirtelen lehűlés elleni védelem. Hátrányaként szokták említeni, hogy megbújhatnak alatta a kártevők, meztelencsigák.