Tucatnyi ember balhézik Kecskemét belvárosában

Négyszáz, négyszázötven hajléktalan él napjainkban Kecskeméten (a veszélyzónában akár 2000-en is lehetnek), közülük 10-12 ember megkeseríti megannyi kecskeméti hétköznapjait, de legalábbis megbotránkoztatnak sokakat. Szerkesztőségünkhöz is gyakran eljutnak olvasói jelzések, melyek szerint néhány ember folyamatosan hangoskodik a belvárosban, beszólogat a járókelőknek, erőszakosan tarhál, oda piszkít, ahol éppen rájön a szükség, vagy az autók között tántorogva kéreget a Katona gimnáziumnál lévő kereszteződésben.

A megbotránkozott kecskeméti polgárok hangja természetesen a városházáig is elért, éppen ezért dr. Homoki Tamás alpolgármester beszélgetésre invitálta szerdán a hajléktalanellátásban oroszlánrészt vállaló Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselőjét, az önkormányzatot rendszeresen megkereső lakosokat, és a sajtó képviselőit, hogy keressenek közösen megoldást a problémára. A lakosság részéről ketten jöttek el, a többiek hiányát ellensúlyozta a polgárőrség képviselője, aki szintén tapasztalattal bír a jelenséggel kapcsolatban.

Felvezetőjében Homoki Tamás hangsúlyozta: az inkriminált, tucatnyi emberből álló csoport tagjainak nem a hajléktalansága, hanem a viselkedése zavaró, éppen ezért az önkormányzat elsősorban jogi megoldást keres a problémára, de erre meglehetősen szűk jogi keretek adottak. Mint azt az egyébként ügyvédként praktizáló alpolgármester felidézte: a 2012-es szabálysértési törvényben szerepelt ugyan a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalma, de ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság nagyon gyorsan hatályon kívül helyezte. Tehát az utcán élni nem jogsértő – függetlenül attól, hogy erről kinek mi a véleménye.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Takács Valentina, az önkormányzat kommunikációs vezetője, Homoki Tamás alpolgáremster és Hörcsök Imre önkormányzati képviselő a fórumon
[/caption]

A szabálysértési törvény azonban ad lehetőséget a közterületen agresszívan, másokat megbotránkoztatóan viselkedők szankcionálására – függetlenül attól, hogy az illető hajléktalan-e vagy sem. A legtöbb, sokakat bántó, Kecskemét belvárosában megfigyelhető cselekményről elmondható, hogy azok kimerítik a rendzavarás vagy a garázdaság fogalmát, de létezik a közerkölcs megsértése vagy a közterületi alkoholfogyasztás is, mint szabálysértés. Ezek szankcionálása rendőrségi, vagy közterület-felügyelői hatáskörbe tartozik.

Homoki Tamás arra a lakossági felvetésre, hogy miért nem jelölnek ki bizonyos zónákat a hajléktalanoknak úgy reagált: az önkormányzat is foglalkozik egy közösségellenes magatartásokat felsoroló helyi rendelet megalkotásával, ennél többet azonban nem tehetnek, hiszen a „gettósítás”, miként a szabálysértési törvény Ab által elkaszált rendelkezése, szabadság- és emberi jogokat sértene.

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Rigóné Kiss Éva
[/caption]

Rigóné Kiss Éva, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti vezetője hangsúlyozta, széleskörű társadalmi összefogással lehet apró lépésenként bármit is tenni. Mint rámutatott: lehet, hogy a problémás 10-12 ember között vannak olyanok, akik igénybe veszik a hajléktalanellátás valamely szolgáltatását, de nem mindegyikük hajléktalan. – Bármilyen keserves, el kell fogadnunk, hogy mindig lesznek közöttünk emberek, akik egyszerűen ilyenek. Minél nagyobb lesz Kecskemét, annál több lesz itt a hajléktalan, hiszen a „megélhetésüket” itt találják meg. Arra van szükség, hogy valamennyien összefogjunk ennek a kérdésnek a kezelésében. Pusztán szankciókkal ezt nem lehet kezelni, hiszen ezeket a szabálysértési bírságokat nem lehet behajtani – fűzte hozzá a szakember, aki tapasztalatai alapján kijelentette: a legtöbbet a személyesség, a beszélgetés segít, éppen ezért megerősítik az utcai gyalogos gondozószolgálatot, mert ez eredményre vezethet.

A Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti munkatársai tehát mindent megtesznek azért, hogy a legkiszolgáltatottabbaknak – akik ezt hagyják – segítsenek, de ez aligha oldja meg rövid távon a kecskemétiek problémáját, vagyis azt, hogy annak a szűk csoportnak a tagjai, akiktől olykor zeng a belváros, jó útra térjenek. Éppen ezért hiányoltuk az asztal mellől a rendőrség és a városrendészet munkatársait, hiszen jól látszik: a gondot nem a hajléktalanok okozzák, hanem néhány ember magatartása – akik között jóllehet, vannak hajléktalanok. Az érme másik oldala pedig a közöny, vagyis az, hogy ki-ki óg-móg magában egyesek viselkedése miatt, de nem feltétlenül értesíti a rendőrséget, vagy a városrendészetet, akik pedig ha tünetileg is, de tudnák kezelni a problémát. Homoki Tamás felvetésünkre azt mondta: direkt nem hívták őket, mert a szerdai beszélgetést egy civil fórumnak szánták, nem akarták a problémát kriminalizálni. (Csak mint korábban kifejtette, jogi eszközökkel kezelni.)

Önkéntesként is segíthetjük a máltaiak munkáját

Rigóné Kiss Éva kérdésünkre elmondta: önkéntesek jelentkezését mindig nagy örömmel veszik, hiszen akár az utcai gyalogos gondozószolgálatban is sokat tud segíteni bárki. Aki jelentkezik, előbb egy beszélgetésen, „érzékenyítésen” esik át, hogy tudja, hogyan kezelje az utcán élőket.

Összegzésként az alpolgármester elmondta: a máltaiak utcai gondozószolgálatát a város támogatni fogja. A szabálysértési bírságok visszatartó erejének elégtelen voltáról Homoki Tamás azt mondta: ezek a büntetések egy idő után elzárásra válthatók, ezt pedig végre kell hajtani.
– A legfontosabb talán, hogy ne legyünk közömbösek. Ha valaki bármilyen rendellenes dolgot lát, akár azt, hogy egy szerencsétlen ember bajban van, akár azt, hogy valaki visszaél a helyzetével, antiszociális, akkor ne bízza másra, emelje fel a telefont és értesítse az illetékeseket. Esetleg biztonságos távolságból tegye meg, hogy lefotózza, amit lát, mert a fotó is egy bizonyíték. Kérhetjük a rendvédelmi szervektől, hogy fektessenek erre most nagyobb hangsúlyt, hogy szüntessük meg a jogsértő magatartásokat. Ha folyamatos kontroll alatt vannak ezek az emberek, meg fogják unni, elmennek – mondta az alpolgármester, és megadta a rendőrség és a városrendészet telefonszámát.

Hol kérjünk segítséget?

Ha valaki agresszívan kéregető, garázda embert lát a 112-es központi segélyhívón kérhet rendőrt a helyszínre. A kecskeméti rendőrség ügyeleti e-mail címe: [email protected]. A városrendészet ügyeleti mobilszáma: 20/621-55-99, e-mail címe: [email protected].

Ha valaki bajban lévő embert lát az utcán a nap 24 órájában hívhatja a Máltai Szeretetszolgálatot a 76/485-5982-es telefonszámon.

Ha valaki bajban lévő embert lát az utcán a nap 24 órájában hívhatja a Máltai Szeretetszolgálatot a 76/485-5982-es telefonszámon. Önkéntesként is segíthetjük a máltaiak munkáját Rigóné Kiss Éva kérdésünkre elmondta: önkéntesek jelentkezését mindig nagy örömmel veszik, hiszen akár az utcai gyalogos gondozószolgálatban is sokat tud segíteni bárki. Aki jelentkezik, előbb egy beszélgetésen, „érzékenyítésen” esik át, hogy tudja, hogyan kezelje az utcán élőket. Takács Valentina, az önkormányzat kommunikációs vezetője, Homoki Tamás alpolgáremster és Hörcsök Imre önkormányzati képviselő a fórumon Rigóné Kiss Éva -->