A kormány négy ponthoz ragaszkodik az uniós vitában

A miniszter elmondta: olyan javaslatot tudnak elfogadni, amely nem ír elő kötelező kvótát, fontosnak tartja az uniós határvédelmet, nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon működjenek belső határellenőrzési pontok, továbbá minden országnak a saját kultúrája, identitása és lehetőségei szerint határozza meg a szolidaritást.

Utóbbival összefüggésben azt mondta: szeretnék, ha a külső határvédelmi kiadásokat, a kibocsátás helyszínén indított programokat és a hotspotok felállításának támogatását is szolidaritásként értékelné az unió. Ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyja, akkor Magyarország kész az együttműködésre - közölte.

A magyar és például a lengyel kormány is azon az állásponton van, hogy nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt, míg Németország és mások legitimálnák a bevándorlást - mondta, úgy összegezve: nehéz lesz a két vélemény közé hidat verni, ezért elhúzódó, nagy vitára számít. Egyúttal üdvözölte, hogy a visegrádi négyek egységesek a kérdés megítélésében.

A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a kormány 53 milliárd forintot hagyott jóvá szerdán a határvédelmi feladatokra, vagyis egyebek mellett a határzár működtetésére, bérekre, rendőrök és katonák felszerelésére, és az infrastruktúrára. Megjegyezte: eddig összesen 150 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra.

Lázár János elmondta, Magyarország tudomásul veszi, ha Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás miatt, de Magyarország inkább egy egyeztetési mechanizmus közös kidolgozását javasolja.

Közölte: a magyar kormány kész az osztrák kormánnyal - a kétoldalú együttműködés keretein belül - egyeztetési mechanizmust kidolgozni, amely a Paks II. kapacitás-fenntartásával kapcsolatos összes adat, információ, építkezés megismerését lehetővé teszi Ausztriának.

Jó lenne, ha a bíróság helyett egy egyeztetési mechanizmust vállalnának az osztrák szomszédok - tette hozzá, megjegyezve, annak nincs halasztó hatálya a beruházásra, ha Ausztria bírósághoz fordul.

A miniszter azt mondta, optimista, hogy az osztrák kormány tagjaival képesek lesznek jó együttműködést kialakítani. Jelezte, tiszteletben tartják az osztrák politikai pártok konszenzusát az atomenergia ügyében.

Emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű ügyében indult uniós kötelezettségszegési eljárás lezárult, és a tiltott állami finanszírozás miatt indult vizsgálat is lezárulhat decemberben. Véleménye szerint 2017-18-ban "érdemi" építkezés lehet Pakson.

Elmondta, a magyar kormány azért állapodott meg Oroszországgal, mert az övé volt a legkedvezőbb pénzpiaci ajánlat az erőmű-beruházásra. Hozzátette: Magyarország azonban ragaszkodik az előtörlesztéshez és a kamatfeltételek rendszeres felülvizsgálatához. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy az orosz hitel mennyire versenyképes - magyarázta.

Kifejtette: most, hogy Magyarországot felminősítették, a kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy az Oroszországtól kapott hitel kamatfeltételei és az új piaci feltételek milyen viszonyban vannak egymással. "Meg fogjuk vizsgálni, hogy ha most vennénk fel ezt a hitelt", akkor az versenyképes lenne-e - mondta.
    Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság 2015 szeptemberében világossá tette, a projekt műszaki, technikai értelemben minden uniós sztenderdnek megfelel. Azt kérte, Jávor Benedek európai parlamenti képviselő az újabb feljelentésekkor nagyobb körültekintéssel járjon el.

Beszélt az uniós agrártámogatásokról is. Elmondta, hogy jövő év tavaszán, de legalább nyár közepére kiírják az összes pályázatot. Eddig a teljes keret 76 százalékára írtak ki pályázatot 984 milliárd forint értékben, összesen 42 kiírás jelent meg - részletezte.

Kitért arra, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatait januártól részben a Miniszterelnökség, részben az államkincstár veszi át. Elmondta, a hivatal működésével kapcsolatban vannak problémás ügyek. Hozzátette: a hivatal több mint 80 munkatársa áll bíróság előtt egy fiktív támogatással kapcsolatos ügyben, és az adóhivatal is büntetőeljárást indított költségvetési csalás ügyében.