Közélet

2016.02.26. 11:11

Csontok a panelek közt

Emberi csontok kerültek elő csatornajavítási munkálatok alatt Kecskeméten, a Mátis Kálmán utcában. A terület mellett temető van, melynek határai régen sokkal messzebbre nyúltak. A pestisjárvány áldozatait temették ide az 1700-as években.

Zsámbóki Dóra

Ezekben a napokban vízvezeték-felújítási munkálatok zajlanak Kecskeméten, a Mátis Kálmán utcában. A Szentháromság temető melletti területről emberi csontok kerültek elő. A csontok felszínre kerülése nem annyira meglepő, hiszen a területen régen, egészen a mostani nagykörúton túl húzódó, hatalmas temető volt.

Szerdán a Katona József Múzeum két régésze, Kovacsóczy Bernadett és Wilhelm Gábor is a Mátis Kálmán utcába érkezett régészeti megfigyelésre, illetve hogy összegyűjtsék és elvigyék a munkagödrökből előkerült emberi csontokat.

Tőlük tudtuk meg, hogy az Árpád körút, a Küküllő utca és a Mátis Kálmán utca által határolt kis dombon található Szentháromság Kápolnát a török kiűzése után emelték 1722-ben. Az 1739-40-es pestisjárvány miatt nyitottak temetőt körülötte. Noha a most a korábban már bolygatott földből előkerült csontok lehet, hogy a pestisben elhunyt emberek maradványai, a csontok ma már nem jelentenek egészségügyi veszélyt.

– A kápolna és a temető az 1700-as években a város legszélén állt. Az akkori lakosság alig érte el a 20 ezret, a pestisjárványban 6000 ember, a város lakosságának közel egyharmada halt meg – idézte fel a város múltjának egy meghatározó részletét Wilhelm Gábor.
A járványt követően a temetőt egészségügyi okok miatt 30 évre lezárták, majd 1778-ban a Helytartótanács rendelete értelmében ismét megnyitották. A területen a egészen az 1960-as években megkezdett építkezésekig temető volt.

A mai Kecskemét egy része temetőre épült

Nem csupán az árpádvárosi panelek egy része áll egykori sírokon. A Gödröstemető utcában és az annak környékén lévő házak is temetőre épültek, sőt a vasútállomásnál lévő Katona József park is egy régi temetőn terül el. Utóbbiba az 1800-as évek derekán pusztító kolerajárvány áldozatait temették.

– Én nem is akármilyen temető. Itt nyugodtak nagyjaink, Katona József, Mathiász János, Hajagos Illés, Kada Elek, Hornyik János és Horváth Döme is – fűzte hozzá a régész. 1964. május 1-jén nyitották meg a mai köztemetőt, és a lezárt Szentháromság temetőből oda helyezték át a város híres szülötteit.

A régi, nagy Szentháromság temető területének körülbelül a fele a második ötéves tervnek esett áldozatul. Az 1961-ben a Rávágy téren rakták le a leninvárosi lakótelep alapkövét. 1962 nyarától kezdődően körülbelül 2500 sírt exhumáltak, de ez csupán az építkezési területen lévő nyughelyek töredéke lehetett. (A Fortepan online fotóalbumban található olyan, 1974-es kép, melyen még az látszik, hogy a gombamód kinőtt toronyházak között nyughelyek vannak.)

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Fotó:FORTEPAN/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ/VÁTI
[/caption]

A mostani vízvezeték-felújítási munkálatok során lábszárcsont, karcsont, álkapocscsont került elő. A terület egyébként nem nyilvántartott régészeti lelőhely. A törvény szerint az 1711. előtt a földbe került tárgyi emlékek tekinthetők régészeti leletnek.

– Ilyen munkálatoknál, ha van olyan dolog, amit helyben meg tudunk figyelni, akkor megállítjuk a munkát és mentesítünk. A csontokat mindenképpen elvisszük, akkor is, ha nem minősülnek régészeti leletnek. Később méltó helyen eltemetjük azokat, hiszen mégiscsak az őseink földi maradványai. A régi csontok bekerülnek a múzeumba, humán antropológiai vizsgálatokat végeznek rajtuk szakemberek, melyekből rengeteg információ kiderül. A csontok megmutatják például a táplálkozási szokásokat, azt, hogy az ember milyen fizikai munkát végzett, és a halálának okára is rávilágíthatnak. Ez a fajta vizsgálat a kiemelkedőbb síroknál és a régészeti leleteknél általános – részletezte Wilhelm Gábor.

 

Nem csupán az árpádvárosi panelek egy része áll egykori sírokon. A Gödröstemető utcában és az annak környékén lévő házak is temetőre épültek, sőt a vasútállomásnál lévő Katona József park is egy régi temetőn terül el. Utóbbiba az 1800-as évek derekán pusztító kolerajárvány áldozatait temették.

Fotó:FORTEPAN/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ/VÁTI -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!