Fogadást adtak a legnagyobb adófizetők számára

A száz legnagyobb helyi adózót hívta meg Domonyi László polgármester a múlt péntek este rendezett fogadásra a kiskőrösi városházára. A város kasszájába tavaly 576 millió forintnyi helyi iparűzési adót fizettek be a település munkaadói, mely a helyi költségvetés sarokszámát képezi. Leközöltük volna a sikeres vállalkozók névsorát, ahogy azt Soltvadkerten vagy Kecelen szokás, azonban az önkormányzattól ezt nem kaptuk meg. Lapunk kérésére a hivatal annyit válaszolt emailben, hogy neveket tartalmazó listát az idén nem tesznek közzé.

Ahhoz azonban az üzletemberek hozzájárultak, hogy a sajtó képviselői fotózzanak. Így most úgy tűnik, hogy a rendszerváltás után csaknem negyed évszázaddal a legjelentősebb kiskőrösi munkaadók nem lennének büszkék arra, hogy kemény munkájuk eredményeként csak iparűzési adóból több mint félmilliárddal járulnak Petőfi szülővárosának a fejlesztéséhez. Holott nem kellene szégyenkezniük: Domonyi László polgármester több mint egy órás gazdasági összefoglalójában arra is utalt, a Petőfi Népe egy korábbi cikkére hivatkozva, hogy a vállalkozók együtt a polgármesteri hivatallal, mintegy 15 milliárd forintnyi pályázati pénzt nyertek el az uniós projektekből. Ennek harmada közösségi célokra, kimondottan városfejlesztésre megy, míg 10 milliárd forint a cégek fejlesztésére jut. Hangsúlyozta: a Petőfi Népe táblázatából kiderül, hogy a vállalkozók a jövőjüket Kiskőrösön képzelik el. Ha minden egyes forint, melyet a helyi pályázók elnyertek, le tudnak hívni, akkor a városban egy személyre 1 millió forintnyi uniós támogatás jut.
A város vezetője szólt arról, hogy az 576 milliós iparűzési adó mellett, 61,6 millió forintnyi kommunális adó, 4,8 millió idegenforgalmi-, és 58,6 millió forintnyi gépjármű adó folyik be a közkasszába. Hangsúlyozta, hogy ezen felül közel 87 milliót a gépjármű adóból az állami költségvetésbe utalnak át. A jogszabályok szerint ugyanis a 146 milliós összeg mintegy 60 százaléka az államot illeti. A város elöljárója szólt a városi beruházásokról, melyek mögött közel 5 milliárdos uniós pályázati összeg áll. Ezek között említette egyebek mellett a centrum rehabilitációs beruházásait, az Akasztóra vezető kerékpárút építését.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A város legnagyobb adófizetőinek egy része. Kiskőrös jövőjét építik.
[/caption]

Arról is szólt, hogy négy közintézményen – polgármesteri hivatal, a fürdő, a Bem iskola, és a művelődési ház – új napelem rendszert helyeznek el, ezzel az áramköltségek megtakaríthatóak lesznek. Hangsúlyozta, hogy a város minden pályázati lehetőséget igyekszik megfogni, így sikerült megtakarítani 44 millió forintot. A stratégiai osztály ugyanis különböző projektek önerős pályázati lehetőségét is megpályázta. Ez az összeg más beruházásoknál jön majd jól a település számára. Megemlítette a városháza felújítását, mely több éves munka eredménye. A nyílászárók cseréjével, egyéb szigeteléssel 6000 köbméter gázt takarítanak meg évente. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszépülő ingatlant az elődök a 19. században olyan házak közé építtették, mint amilyen a Petőfi Sándor szülőháza. Azaz az egykori elöljárók komolyan számoltak azzal, hogy a város a térség meghatározó települése lesz.

Változtatnak, mert szőlő- és bor városából sok van

A fogadáson a polgármester bejelentette, hogy megváltozik a város marketingje. Ennek egyik hamarosan látható formája már egy új szlogenben is olvasható lesz. Eddig a szőlő és a bor városaként volt ismert, azonban nagyon sok település használja ezt a mondatot. A város stratégiai tervezői az „ Élmény a Kunság szívében” szlogent találták ki. Ehhez egy emblémát is terveztettek, melyen egy boros üveg, egy libatoll, és a víz hullámai láthatóak. A boros üveg a borkészítésre utal, a libatoll arra, hogy Petőfi itt született, míg a hullámok a termálfürdőt jelképezik.