Újra lesz magyar az űrben?

Összesen 23 rátermett jelölt repülhet el jövőre a világűr pereméig egy nemzetközi illatszergyártó cég által szponzorált űrprogram révén. A kiírásra 62 országból több mint 500 ezer regisztráció érkezett. A magyarországi játékosok száma meghaladta az ötezret, közülük 13-an vannak még versenyben. Ők mindannyian vizsgálaton estek át a kecskeméti Repülőorvosi Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézetben, cseh, szlovák, szlovén, horvát és bosnyák társaikkal egyetemben.

Az 51 közép-európai fiatal ezen a héten a Sziget fesztiválon egy „űrhajóskiképző központban” verseng a nemzetenkénti egy-egy továbbjutó helyért. Többek között a kampány itthoni szakértője, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan állítja őket a próbák elé; a résztvevők elméleti és fizikai feladatokat is teljesítenek. A szerencsés magyar kilétére augusztus 10-én derül fény, ő a többi asztronauta-jelölttel együtt utazik decemberben az Egyesült Államokba, a floridai globális űrtáborba. Itt igazi űrhajósképző küldetésekben lesz részük: sugárhajtású vadászgépen és a súlytalanságot előállító repülőgépen repülnek, és kipróbálják a gravitációs centrifugát. Az űrtáborban véglegesen kiválasztott 23 jelentkező egy űrturizmussal foglalkozó cég révén egy kétüléses űrrepülővel 103 kilométeres magasságig fog emelkedni. A 60 perces utazás során átélik majd a súlytalanságot, és láthatják majd a Földet az űrből.

Dr. Pozsgai Attila nyugállományú orvos-ezredes, a repülőorvosi alkalmasságvizsgáló intézet osztályvezető főorvosa lapunknak elmondta: szakmailag az űrugrás a megfelelő kifejezés erre a „kirándulásra”, nem az űrrepülés, hiszen a gép nem áll majd Föld körüli pályára. Persze ettől függetlenül életreszóló élményt jelenthet majd a nyerteseknek. Kecskeméten egyébként egy általános egészségi állapotot-felmérést végeztek klinikai (sebészeti, belgyógyászati, szemészeti) vizsgálatokkal. A résztvevők speciális terheléseket kaptak, például forgószékkel szűrték ki a tengeribetegségre való hajlamot, a barokamrában pedig a légnyomásváltozások iránti tűrőképességet határozták meg. A kamrába azonban a rossz és kezeletlen fogakkal rendelkezők például be sem mehettek, így az ő esélyeik alaposan megcsappantak a továbbjutásra. A legidőigényesebb rész a pszichológia volt, amely sajátos sorrendet állított fel az indulók között, de a végső sorrend a klinikum és a pszichológia összehasonlításából alakult ki Kecskeméten – tudtuk meg az orvos-ezredestől.

– Természetesen elismerés intézményünk számára, hogy mi végezhettük el a 47 jelölt vizsgálatát. Ebben nagy szerepe volt Farkas Bertalannak, aki egyből minket ajánlott a szervezőknek – nyilatkozta Pozsgai Attila. Hozzátette: a legfiatalabb résztvevő 20, a legidősebb 43 éves volt, de a legtöbben 30 alattiak.

A fiatalokat ottjártunkkor éppen a barokamrában tesztelték. – Itt azt mutatjuk be a résztvevőknek, hogy nyomáscsökkentett térben milyen élettani hatásokkal kell szembesülniük. A demonstrált magasságokban úgy lép fel az oxigénhiány, hogy nem veszi észre az illető, miközben elveszti az önkontrollját. A nyomásváltozásból fakadóan barotraumát lehet elszenvedni, ez érheti a középfület, a homloküreget, a rosszul tömött fogat – magyarázta dr. Tótka Zsolt főorvos. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] A barokamrában tesztelték a szakemberek, hogy bírják az asztronauta-jelöltek az oxigénhiányt, a nyomásváltozást
[/caption]

Az „űrturista-jelöltek” először „felmentek” 2000 méterre, majd leereszkedtek 500-ra. Aztán oxigénmaszkkal 5500 méterre repültek, ott perceken belül kiderült, kinek ütközik ki barotrauma a tömött foga miatt. Következett egy ereszkedés 4000 méterre, itt maszk nélkül 8-10 percet töltöttek. Az egész folyamat közben a szakemberek megfigyelték, hogyan hat a résztvevőkre az oxigénhiány és milyen a szívműködésük és az oxigéntelítettség.