Már „zajrendelet” is van

Egy évvel a szórakozóhelyek nyitva tartását korlátozó rendelet – a „csendrendelet” – elfogadása után egy hasonlóan kényes, és vélhetően sokakat érdeklő témával foglalkozott csütörtökön a közgyűlés. Most a „zajvédelem helyi szabályozásáról” készült tervezet a képviselő-testület ülésére. Mindezt azzal indokolták, hogy az önkormányzat helyi rendelete így kerülhet összhangba egy 2007-es kormány- és egy 2008-as minisztériumi rendelettel, amelyek a környezeti zaj- és rezgésterheléssel kapcsolatosak. Az anyagban szerepelt: az önkormányzat a törvényi zajhatárértékeken nem változtathat, időbeli korlátozással viszont élhet. Az előterjesztés hivatkozott a lakossági panaszokra is, megemlítve, hogy egyes zavaró zajhatások – például a repülők által okozottak – helyi rendeletben egyáltalán nem szabályozhatók. Nem foglalkozik a rendelet a közúti közlekedés zajával, az építkezések, ipari munkálatok keltette hanghatásokkal és a kutyaugatással sem.

Viszont kiterjed minden hangosító berendezésre. Ezalatt „bármely hangszóró vagy műsorforrás” értendő, így „az élőzene, élő műsor szolgáltatására szolgáló eszköz, berendezés” is. Az eredeti tervezet szerint hangosítás közterületi rendezvényeken szigorúan csak este 10-ig lehetett volna, kivéve a „város számára gasztronómiai, kulturális, sport, társadalmi, turisztikai szempontból jelentős” eseményeken. Ezeknél is annyi engedményt tettek volna csak, hogy pénteken és szombaton éjfélig, más napokon 23 óráig szólhatott volna a hangfalakból a zene. Ugyanígy, a szabadidőközpontban is minden esetben legkésőbb éjfélkor véget kellett volna vetni a hangosításnak.

– Akkor ez azt jelenti, hogy a városban éjfél után sehol, soha, semmit nem lehet csinálni? Ha például EFOTT-ot szeretnénk rendezni, akkor sem tehetjük meg? – kérdezte a vita közepén dr. Zombor Gábor polgármester. Ennek nyomán ötletelés kezdődött a testületben, miként is lehetne elkerülni egy olyan jellegű túlszabályozást, amely még egy nagyzenekarnak sem engedi az éjfélen túli koncertezést. A polgármester felvetette azt is, hogy napolja el a testület a kérdést a következő ülésre, nehogy a jogszabály „barkácsolásának” következményeként beleszaladjon az önkormányzat egy újabb bírósági perbe (mint megírtuk, a „csendrendelet” kapcsán a Dobó körúti szórakozóhely pert nyert a város ellen). Végül a napirend tárgyalását egy órára felfüggesztették a képviselők, ezalatt a „kiskapuról”, azaz az esetenkénti hosszabb hangosításról szóló szakaszt megfogalmazták a hivatalban.

A kiegészítő passzus lényege, hogy a város számára fontos rendezvények, illetve a szabadidőközpontbeli programok esetén a jegyző eltérhet a fenti időpontoktól. Ehhez viszont az kell, hogy a szervező benyújtsa a részletes programtervet, megindokolja kérelmét, amelyet a kulturális bizottság véleményez – a jegyző pedig a grémium állásfoglalását figyelembe véve dönt.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Márciusban megnyerte a kecskeméti önkormányzat ellen indított pert a Dobó körúti szórakozóhely tulajdonosa.
[/caption]

A vendéglátó egységekkel kapcsolatban nem született ilyen engedmény. A rendelet szerint a szórakozóhelyek teraszán, kerthelyiségében és előkertjében hangosító berendezés este 10 után nem üzemelhet. Részletesen szabályozták a mobil hangreklámot, azaz a hangszórós autókat is, ezek munkanapokon 8 és 18, munkaszüneti napokon 10 és 12, valamint 15 és 18 óra között mehetnek. A „mások nyugalmának megzavarására alkalmas” otthoni tevékenységeknek is időkeretet szab a zajrendelet: eszerint füvet nyírni, motoros géppel fát vágni, fűrészelni munkanapokon reggel 7-től este 8-ig lehet, hétvégén 9-től délig, illetve délután 3-tól 20 óráig. Közterületi rendezvények esetében a hangosítást kérő köteles előzetes egyeztetést folytatni a rendezvény tervezett helyszíne 100 méteres körzetében található intézményekkel, egyházakkal, temetőkkel, és a véleményüket is be kell szereznie. A jegyző a zajvédelmi követelmények betartása érdekében előírhatja a kérelmezőnek, hogy a rendezvény ideje alatt zaj- és rezgésvédelmi szakértő végezzen műszeres mérést.

Az ülésen elhangzott: azok a szórakozóhelyek, amelyek kültéren is szolgáltatnak zenét, és van engedélyük éjfélen túli működésre, azok folytathatják tevékenységüket. Természetesen vita volt arról, hogy ezek a változtatások mennyire korlátozzák majd be a szórakozni vágyókat, főleg a fiatalokat. Kriskó Dávid (LMP) amondó volt, hogy ezután már a nyári szünetben sem jönnek haza Kecskemétre a máshol tanuló, dolgozó fiatalok, mert a városban nem tudnak majd hol bulizni. Marczi Albert (MSZP) viszont üdvözölte, hogy a kerthelyiségeknél megszabják az este 10 órási hangosítási stopot. Vörösmarty Attila (Fidesz) kijelentette: a „csendrendelet” kapcsán „nagy volt a hisztériakeltés, hogy majd elnémul a várost, ami persze azóta sem történt meg”. Úgy vélte, a testület akkor is helyesen döntött, hogy megszavazta a rendeletet, és kijelentette: nagyvárosok esetében is teljesen normális, hogy szabályozzák a kerthelyiségek hangosítását.

A rendelet egyébként jogkövetkezményt nem tartalmaz, de azt az előterjesztés megemlítette, hogy a szabályok be nem tartása környezetvédelmi bírságot vonhat maga után. A rendeletet végül egyhangúlag fogadta el a testület.

Hraskó István Márciusban megnyerte a kecskeméti önkormányzat ellen indított pert a Dobó körúti szórakozóhely tulajdonosa. -->