Közélet

2012.02.09. 15:52

Nem zárhatják be őket

Tavaly 129 fiatalkorú határsértőt fogtak el a Bács-Kiskun megyei határszakaszon. A 18 éven aluli, kísérő nélkül érkező fiatalokat nem vehetik idegenrendészeti őrizetbe, gyermekotthonokban helyezik el őket. Az elfogottak fele megszökik.

Zsámbóki Dóra

A felnőtt határsértőkéhez hasonlóan a kísérő nélkül érkező, fiatalkorú határsértők száma is folyamatosan emelkedik a Bács-Kiskun megyei magyar-szerb határszakaszon. Csak tavaly decemberben több mint 40 fiatalt fogtak el a határőrizeti szervek, míg 2011-ben összesen 129 fiatalkorút vontak idegenrendészeti eljárás alá a hatóságok.   

Az elfogott, majd ideiglenesen - jellemzően a bácsalmási és a kunfehértói - gyermekotthonban elhelyezett fiatal határsértőket általában egy hetes tartózkodás után visszatoloncolják Szerbiába. Az idegenrendészeti eljárás alatt azonban sokan közülük elszöknek az otthonból. A tavaly elfogott kiskorúak közül 63 személy jelenleg is körözés alatt áll. A gyermekotthon ugyanis nem zárt intézmény, így a főként Nyugat-Európába tartó fiatalok gyakorlatilag „szabadon” távozhatnak onnan.

Az Idegenrendészeti Törvény szerint kiskorúnak kell tekinteni minden 18. életévét be nem töltött személyt. A jogszabály arról is rendezkedik, hogy kísérő nélküli kiskorút nem lehet idegenrendészeti eljárás keretében őrizetbe venni - tudtuk meg Gulyás Zsolt rendőr alezredestől, a megyei határrendészeti szolgálat vezetőjétől. A kísérővel, azaz nagykorú hozzátartozóval együtt elfogott kiskorúak a kísérővel együtt a Békéscsabai Őrzött Szállásra kerülnek.

– A kísérő nélküli kiskorúak helyzete speciális. Ők okmány hiányában az eljárás megkezdése előtt nyilatkoznak életkorukról. Ezt csak abban az esetben nem fogadjuk el, ha láthatóan felnőtt. Ekkor orvosi vizsgálat alapján valószínűsítjük az életkorát. Egyéb esetben kiskorúként kezeljük - tájékoztatott a fiatalkorú határsértőket érintő procedúráról Gulyás Zsolt, aki hozzátette: az eljárás során ügygondnokot jelölnek ki a fiatalok számára, és intézkednek valamely gyermekotthonba történő ideiglenes elhelyezésükről.

Ezzel párhuzamosan az idegenrendészeti eljárás is folyik, amelynek során azt is vizsgálják, hogy nem áll-e fenn visszaküldés tilalma. – Amennyiben ilyen tilalom nem áll fenn, felajánljuk a szerb hatóságnak – vagy azon ország hatóságának, ahonnan hazánkba érkezett – és pozitív válasz esetén speciális eljárás keretében visszaadjuk. Az ügygondnok a teljes eljárás menetét figyelemmel kíséri egészen a toloncolás befejezéséig. A fiatalokat a szerb oldalon is ügygondnok várja, aki az ügy további felügyeletét látja el - vázolta a fiatalkorúak további sorsát az alezredes. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Álatlában 12-15 fiatalkorú határsértőt helyeznek el ideiglenesen a Kunfehértói Gyermekotthonban
[/caption]

– A gyermekotthonban a nevelők csak annyit tehetnek, hogy jelzik, ha valaki engedély nélkül elhagyja az intézményt. Ha megtaláljuk visszavisszük az  otthonba. Az eljárás során alapvetően a gyermek, illetve a kiskorú mindenekfelett álló érdekét kell hatóságunknak szem előtt tartani – mutatott rá a szökés megakadályozásának lehetőségeire Gulyás Zsolt.

– Általában Bács-Kiskun megyében 12-15 külföldi állampolgárnak biztosítunk ellátást – mondta el kérdésünkre Kothencz János, a fehértói gyermekotthont a Szeged-Csanádi Egyházmegye égisze alatt működtető Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató illetékese. – Mi mindig készségesen és valóban a szónak legszorosabb értelmében is befogadó módon fogadjuk ezeket a gyermekeket. Tudatában vannak annak, hogy komoly krízist élnek át. Részben mert menekültek, részben pedig mert a határt átlépve rendészeti és szakhatósági szervekkel találják szembe magukat, ami nyilván  nem könnyű életélmény. Sajnos a krízist tovább fokozza, hogy ilyenkor a családtól is elszakadnak, függetlenül attól, hogy adott esetben a családdal együtt próbálnak átmenekülni Magyarországra, majd innen tovább nyugatra. A gyermekvédelmi szakellátás általában, így ezekben az esetekben sem rendelkezik minden szempontból kifogástalan eszköztárral – tette hozzá a gyermekvédelmi szakember, akitől megtudtuk: jellemzően a kimenőidejük alatt szöknek el a fiatalok az otthonból.

– Erre a technikára már régről kidolgozott terve van a menekülést szervező érdekcsoportoknak. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a külföldi kiskorúak közt számtalan alkalommal felnőtt korúak is megjelennek, vagyis a határon elfogott felnőtt korú azt állítja, hogy ő valójában fiatalkorú. Még komplikáltabbá tudja tenni a helyzetet az, amikor mindezt igazolni is képes. Ezen a téren is komoly arzenálja van a trükköknek – fűzte hozzá Kothencz János, aki úgy látja: bűnözőként tekint a társadalom a gyermekotthonba került fiatalokra.

–Általában az emberek - főleg a kisebb települések lakói - megijednek, amikor színes bőrű fiatalt látnak egy-egy gyermekotthon közelében. Gyakran tapasztalunk komoly általánosításokat is. Amennyire látom még mindig él társadalmunkban az a régről megmaradt sztereotipikus látásmód, ahol a bajba esett, veszélyeztetett közegből hozzánk kerülő gyermeket szimplán bűnözőnek vélik. Nem lehet ezeket a gyermekeket felelősségre vonni azért, mert menekülnek egy háborús övezetből. Mint ahogy a magyar gyermekeket sem lehet felelősségre vonni azért, mert menekülnek, vagy kiemeltetnek egy olyan háborús övezetből, amit idehaza veszélyeztető családnak nevezünk – fejtette ki meglátásait Kothencz János.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!