Közélet

2011.12.28. 15:32

Musical az álomfogók meséjéből

A tervek szerint jövő márciusban mutatja be a kassai magyar színház Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók című meseregényének musical-változatát.

Hraskó István

Az izomsorvadásban szenvedő, kétéves korában kerekes székbe kényszerült neves tiszakécskei író köszöni, jól van. Barátjával, Müller Péter Sziámival közösen rengeteget dolgozik a színdarab szövegkönyvén.

„Nem panaszkodhatok, idén minden rendben volt az egészségemmel” – vág bele a beszélgetésbe Böszörményi Gyula, amikor hogylétéről kérdezem. A jó híreknek pedig nincs vége: mint megtudom, lassan a célegyenesbe fordul az az alkotói csapatmunka, melynek megkoronázásaként hamarosan musicalként elevenedik meg a kécskei író legsikeresebb, eddig már közel 120 ezer példányban elkelt könyve, a Gergő és az álomfogók. A kassai színház felkérésére vágott bele Gyula a meseregény átdolgozásába; a dalszöveget barátja, Müller Péter Sziámi írja, zenéjét Lakatos Róbert szerzi, a darabot pedig Gál Tamás rendezi. A kvartett az internet segítségével hidalja át a Tiszakécske–Budapest–Kassa-háromszögön belüli távolságokat: Skype-on beszélik meg az aktuális teendőket, e-mailben küldözgetik a dalszövegeket, zenerészleteket.

„Egyértelmű volt, hogy a hatszáz oldalas regény teljes cselekményét nem lehet színre vinni, ezért a történetből jó pár szereplőt ki kellett vennünk. Egy írónak fáj elveszteni a hőseit, kihúzni a jól sikerült párbeszédeket, de próbálok emiatt nem túl sokat nyafogni. A lényeg, hogy az eredeti történet integritását megtartsuk. A színműben is végigmegy a regény fő dramaturgiai szála: ugyanúgy egy tizenhárom éves fiúról fog szólni, aki hihetetlenül nehéz élethelyzetbe kerül: úgy veszti el súlyosan beteg édesapját, hogy el sem tud tőle búcsúzni, édesanyja ismét férjhez megy, azaz Gergőnek egy új családba kellene beilleszkednie. Nem megy. Rémálmai vannak, pszichológushoz hordják.

A musical is azt mutatja be sok kalanddal, humorral fűszerezve, hogyan válik ez a srác férfivá. Remélem, nagy varázslat lesz a dologból, és egy látványos, a szemnek, a fülnek és a léleknek is tetsző darabot tudunk létrehozni. Mivel a regény az ősi magyar hiedelmekre, a sámánok, táltosok világára épül, a musical is természetesen a magyaros motívumokra támaszkodik, ez tükröződik majd a zenében és a táncokban is. De nem akarunk túlzásokba sem esni” – beszél a születendő műről a kécskei író. 

Aztán Gyula sötétebb hangulatú fantasytrilógiájára, a Rémálom- könyvekre terelődik a szó. Gergő történetei után éles váltást hoztak ezek a regények az író pályafutásában. Szükségszerű volt ez? [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Íróként tudok valamit adni az embereknek, de repülőben ülve erre nem lett volna lehetőségem – mondja Böszörményi Gyula
[/caption]

„A világ fordult egyet, komorabb, szürkébb, szorongóbb lett. Miközben írtam a Gergő-könyveket, már akkor is kaptam a gyerekektől olyan leveleket, melyekben részeg apukáról, verekedős anyukáról, molesztálós nagybácsiról panaszkodtak. Úgy éreztem, a gyerekélet sötét oldalát sem kerülhetem ki, szólnom kell a boldogtalan, zűrös családban élő, problémákkal küzdő srácokhoz is, akiket tönkretesz ez az iszonyatosan felpörgetett, a pénz köré felépített társadalmi rend. Persze ezekben a könyvekben is van humor, feltűnnek jópofa alakok, de nyilván több a társadalomkritika” – indokolja Gyula a váltást. Mosolyogva említi: 9...8...7 című kötetét egy debreceni gimiben betiltotta az igazgató, látva a valóban nem túl barátságos, ördögfejjel és grufti, azaz fekete ruhás, fekete hajú, halotti maszkos lánynyal illusztrált borítót. Szerinte egy ilyen külsejű könyv biztosan sátánista. A tiltás persze ellenkező hatást váltott ki a suliban. Arra a pesti író-olvasó találkozóra máig büszke, ahová a Gergő-sorozat tipikus rajongóin – nagymamák kisunokával, anyukák tinilányokkal – kívül beállított vagy negyven, tetőtől talpig feketébe öltözött, fülbevalós, ajakpiercinges „sötét alak”. „Nagy volt a riadalom, hogy botrányosan fognak viselkedni, ehelyett udvariasan végighallgatták a beszélgetést, és baromi érdekes kérdéseket tettek fel. A végén pedig mit látok? Egy nagymama beszélget egy dark fiúval. Szót értettek egymással. Ennek én nagyon örültem.”  A kécskei írón látszik: meglelte belső békéjét. Hosszú harc dúlt lelkében, míg eljutott eddig az állapotig. „Sokáig iszonyú keserűség volt bennem a betegségem miatt, önsajnálatba süllyedve állandóan arra gondoltam, miért szúrt ki velem így a sors. Aztán nyolc éve, mindent átgondolva, felvértezve a megfelelő élettapasztalatokkal rádöbbentem: ha nincs ez az izomsorvadás, valószínűleg pilóta apám pályáját követtem volna. Hiszen engem is mindig vonzott a repülés, és amikor lehetőségem volt repülőre szállni, nagyon élveztem. Beszippantott volna ez a világ, és valószínűleg nem írtam, sőt nem is olvastam volna, ha nem kényszerülök tolókocsiba. Apám élete gazdag volt sporteseményekben, haverokban, de nagyon szegény érzelmekben, családban, tudásban, azaz a lelki tényezőkben. Úgy is halt meg, hogy káoszt, csalódást, haragot hagyott maga után. Én a betegséget ma már nem érzem átoknak. Csak egy hatalmas, kegyetlen pofonnak, mely ugyanakkor sok jót hozott számomra. Hiszen íróként tudok valamit adni az embereknek, de erre repülőben ülve nem lett volna lehetőségem.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!