Közélet

2011.11.16. 17:22

Idegesek a kutyások: januártól jöhet az ebadó

Januártól ebrendészeti hozzájárulást vethetnek ki az önkormányzatok, egy veszélyes eb gazdájától 20 ezer, egyéb kutya gazdájától 6 ezer forint ebadó szedhető. Háromévente egyszer minden településen kötelező lesz az ebösszeírás.

Popovics Zsuzsanna

Az országgyűlés hétfőn módosította az állatok védelméről szóló törvényt, mely szerint az önkormányzatok adót vethetnek ki a kutyatartókra. A veszélyes kutyákat kötelező lesz ivartalanítani, mikorchippel megjelölni, és évente akár 20 ezer forintos ebadót fizetni egy-egy állat után. Veszélyes ebnek azok a kutyák minősülnek majd, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy „fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak”.

– Eszerint egy tacskó is lehet veszélyes, akinek van belőle kettő, évi negyvenezret fizethet utánuk – dohog egy lajosmizsei hobbi kutyatenyésztő. – Azt is megnézném, egy 70-80 kilós kaukázusi juhászkutya esetén miként ellenőrzik, hogy valóban ivartalanított-e.
Utóbbi azért fontos, mert az ivartalanított kutyák után nem kell majd adózni. A törvény szerint ugyancsak mentesülnek az adó alól a segítő, közfeladatot ellátó kutyák (mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban alkalmazott), valamint az őshonos magyar kutyafajták gazdái. A menhelyen lévő vagy onnan származó kutyák után sem kell fizetni.

Az önkormányzatok maguk dönthetik el, hogy levetik-e „kutyasarcot”.  Bács-Kiskunban nem találtunk olyan települést, ahol a képviselők hamarosan szavaznának az ebadó kivetéséről. – Az új adótörvényt még nem fogadta el a Parlament, csak a módosítások zajlanak. Így egyelőre Kecskeméten még nincs napirenden az ebadó bevezetésének kérdése – nyilatkozta dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere.

Az ebrendészeti hozzájárulás kivetésére vonatkozó előterjesztés egyelőre Baján sem érkezett a hivatalhoz – tudtuk meg a polgármesteri kabinettől. 
– Egyeztetés alatt van az adó bevezetésének lehetősége, köztes megoldásban gondolkodunk – közölte Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza polgármestere.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Becslések szerint hazánkban 2-2,5 millió kutya él jelenleg, a gazdátlan ebek száma pedig eléri a százezret
[/caption]

Bagócsi Károly izsáki jegyző úgy látja: az önkormányzatok újabb feladatot kapnak, amihez nem rendeltek pénzforrást. – Ha rákényszerülünk, meg is léphetjük az adókivetést, de egyelőre még nagyon képlékeny a dolog – fogalmazott.

A jogszabály kötelezi az önkormányzatokat három évente legalább egy ebösszeírás megtartására, mégpedig a „veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti” feladatok elvégzése érdekében. A lajstromban ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.

A törvénymódosítás a kutyatenyésztőket is érzékenyen érinti. 
– Amennyiben az adókból befolyt összeg legalább fele bekerül az állatvédelmi rendszerbe –  ami jelenleg kizárólag adományokból működik –, úgy mindenképpen üdvözlendő az új törvény – mondta el lapunknak Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) elnöke. Ugyanakkor hozzátette: akik vállalkozásban foglalkoznak ebtenyésztéssel és bevételeik után kőkeményen fizetnek az államnak, azok magánszemélyként dupla adóztatás alá esnek. „Sikerként éljük meg, hogy kezdeményezésünkre kilenc magyar kutyafajta kikerült az adózási körből. Ugyanakkor az új törvény nem határozza meg, hogy ki állapíthatja meg az adómentességet. Várjuk a végrehajtási rendeletet, mert a törvény sok pontban nem fogalmaz elég világosan„ – vélekedik az elnök.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!