Közélet

2011.09.02. 18:31

Félresikerült temetői társbérlet

Egyre gyakoribb, hogy családi perpatvarhoz vezetnek a temetések, derült ki egy vitás „rátemetés” kapcsán, Kecskeméten. Lapunknak egy sírhely megváltója panaszolta el, hogy féltestvérét megkérdezése nélkül temették szülei sírjába.

Popovics Zsuzsanna

A kecskeméti Nagy Lászlóné édesapja 1980, édesanyja 1983 óta nyugszik a kecskeméti Köztemetőben. Közös sírhelyüket anno ő váltotta meg, majd a 25 év lejárta után, három éve meghosszabbíttatta a sírhely fölötti rendelkezési jogát újabb 25 évre. Igencsak meglepődött, amikor tudomására jutott, hogy a nyár folyamán újabb elhunytat temettek ugyanebbe a sírba. – Férjem volt egy temetésen, ő látta meg az új fejfát szüleim síremléke mellett – meséli Nagy Lászlóné. – Utólag, az évtizedek óta Budapesten élő féltestvéremet temettette a sírba fia, Helmeczi Ferenc. Edit nővéremmel régóta nem tartjuk a kapcsolatot, nem tudtam, hogy nyáron meghalt. Igazolni tudom, hogy 1983-ban, majd 2008-ban mennyit fizettem a sírhelyért. Unokaöcsém most milyen alapon temethette szüleim mellé féltestvéremet, aki nem is volt jóban az anyánkkal? 

A temetkezési irodában Helmeczi Ferenc írásban nyilatkozott arról, hogy az adott sírhely néhai tulajdonosának, Szabó Józsefnek egyetlen hozzátartozója a halott édesanyja. – Fel fogom jelenteni okirat-hamisításért, mert Szabó József az én édesapám, aki végrendeletében minden vagyonát gyermekeimre hagyta – folytatja Nagy Lászlóné. – Kértem a temető vezetőjét és Ferencet, hogy mielőbb exhumálják Editet, temessék át máshová. Az unokaöcsém nekem azt mondta – öt év múlva, az illetékeseknek –, hogy egy év múlva eleget tesz a kérésemnek. Időhúzásról szó sem lehet, ha kell, ügyvédet fogadok, a bíróságig megyek az igazamért. 

Telefonon elértük a fővárosban élő Helmeczi Ferencet, ám egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Herczeg Anikó, a Városgazdasági Kft. temetkezési részlegének vezetője megkeresésünkre elmondta: az utóbbi hónapokban szinte minden hétre jut hasonló családi vita, amikor a sírhelyek örökösei között ellentét van, az elhunytak leszármazottai igényt tartanak egy sírhelyre, de nem beszélik meg egymással, majd utólag reklamálnak. – Számtalanszor előfordul, hogy aki megvált egy sírhelyet, évek múlva elhalálozik és az öröklési rendnek megfelelően leszármazottaira száll a rendelkezési jog – magyarázza a temető vezetője. – Főleg a nyolcvanas években volt gyakorlat, hogy a sírhely megváltójaként XY családot tüntették fel, és ember legyen a talpán, aki harminc évvel később ki tudja bogozni, melyik leszármazott, milyen részben tarthat igényt felmenői megváltott sírhelyének jogára. Amikor nálunk valaki jelentkezik, hogy el szeretné temettetni halottját, mégpedig a családi sírhelybe, nyilatkozatot kell tegyen arról, hogy örököse az oda eltemetett személynek. Nekünk a jogszerűség alapját nem kötelességünk vizsgálni. Arra időnk sem lenne, mivel törvényi kötelezettségünk nyolc napon belül elvégezni a koporsós temetést. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Az új fejfa jelzi: nemrég beletemettek a sírba – mutatja Nagy Lászlóné
[/caption]

A vezető hozzátette: a konkrét esetet bonyolítja, hogy míg az unokaöcs hajlik a kompromisszumra (megfizetné a sírhely megváltásának összegét, a gyászév letelte után Budapesten újratemetné édesanyját), a nagynéni azonnali exhumálást követel. A családtagok vitázása újabban nem egyedi eset. A Köztemetőben előfordult már, hogy két testvér külön-külön intézte meghalt szülőjük temetését: az egyik koporsósat, a másik urnásat rendelt. Szerencsére még a holtest elhamvasztása előtt kiderült a személyegyezés. 

Nincs egyértelmű ide vonatkozó rendelkezés

A sírhelyek hagyatékolásával kapcsolatban dr. Mándoki István kecskeméti közjegyzőtől kértünk tájékoztatást. Mint elmondta: nincs egyértelmű ide vonatkozó rendelkezés. – Azt két bírósági határozat is megállapítja, hogy a sírhelyhasználati jog nem azonosítható a vagyoni jellegű használati jogokkal, az sajátos, kegyeleti jellegű intézmény, továbbá, hogy a síremlék létesítőjének örököse csak annak kiürítése esetén rendelkezhet a síremlékkel, ezt megelőzően annak kegyeleti jellege folytán nem (eltekintve az újraváltástól) – közölte a szakember. – Ez azt jelenti, hogy a sírhelyhasználat nem lehet hagyaték tárgya, arról a közjegyző nem rendelkezhet. További információk részben az esetleges helyi területet szabályozó rendeletekből, illetve esetleges bírósági álláspontokból nyerhetők.

Címkék#Kecskemét

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!