Gazdára vár a Homokbánya

A Vályogvető utcán nemrég felújított lakóházba több család költözött az ősz folyamán. Úgy gondolták, tavasszal valaki gondoskodik a ház környezetének rendezéséről. Nem így történt. 
– Amerre az ember néz, mindenütt szemétkupacok, az út mentén nyitott csatornaaknák, mintha valahol a Balkánon lennénk – méltatlankodik olvasónk, aki kutyájával naponta bejárja a környéket. – Előfordult, hogy a szomszédaimat kértem meg, emeljék helyére az elmozdított betonfedelet. Szintén balesetveszélyes a kereskedelmi szakközépiskolához vezető út sarkánál körbeszalagozott úthiba, amelyet egész télen nem hoztak rendbe. Az egyik buszmegállót megszüntették, az ott lévő kukát azonban nem helyezték át az új buszváróhoz, ahol azóta bokáig járunk a csikkben. 

A felújított lakóházak üde színfoltok, ám a terület jellegét mégis a lepusztult épületek, a fával, cserjével benőtt gondozatlan részek határozzák meg. És a szinte minden utcasarkon heverő szemét. Legyen az a Vályogvető, a Kvarc utca, vagy akár a főiskolai kollégium mögötti terület.

–  Kisteherautóról, fényes nappal zsákoltak pár méterre a Kvarc utcai panelházunktól. Gyerekkel voltam, eszembe se jutott közbelépni. Nem is dolgom, sokkal inkább a közterület-felügyelőké – vélekedik Lőrincz Mónika.  – Egy időben kóbor kutyáktól féltettük a kicsiket. Szerencsére  néhány hete a gyepmesteri telep munkatársai begyűjtötték az állatokat – csatlakozik egy másik kismama, aki szintén gyakran levegőzteti gyermekét a csendes részeken. – A Kvarc utcában a szemetet is felszedték közfoglalkoztatott munkások. Nem sokáig tart ez a tisztaság, mindig akadnak újabb szemetelők. 

A városrésznek két tulajdonosa van. Javarészt az államé, de a Kecskeméti Főiskola a vagyonkezelője, a hatvanhektáros terület egyötöd része pedig önkormányzati tulajdon. A főiskolának vannak területhasznosítási elképzelései. Eddig háromszor hirdették meg a leromlott állapotú épületek eladását, ám vevő egyszer sem jelentkezett – tudtuk meg Maróti Jánostól, a Kecskeméti Főiskola műszaki főigazgató-helyettesétől. 

– Biztonsági őrök járják a területet, az ő dolguk megakadályozni az illegális hulladéklerakást, a hajléktalanok megjelenését, továbbá megőrizni az ingóságot – folytatja az illetékes. – A nyitott aknák három éve is problémát jelentettek, akkor 36 darab beton csatornafedelet rendeltünk, és az összes lyukat lezártuk. Időközben a csatornahálózat üzemeltetését átadtuk a városnak. A meglévő fedelek viszszahelyezéséről ugyanakkor gondoskodni fogok.  [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Elkeserítő látvány. A folyamatosan benépesülő Homokbányát sokan illegális szemétlerakóhelynek használják.
[/caption]

Az illegális szemétlerakás sem új keletű probléma. Az eldugottabb helyek megközelítését sorompóval, gödörásással igyekezett ellehetetleníteni a területkezelő. A renitens szemetelőket azonban ez sem gátolja: azóta a házak tövében és az utak mentén szabadulnak meg zsákjaiktól. A főiskola kész az önkormányzattal együttműködve takarítási akciót szervezni, ám kétséges, hogy hosszú távon ez mennyire jelenthet megoldást.

– Legkésőbb a májusi limlomakcióban elszállíttatja a város a Homokbánya területéről az illegális hulladékot – tájékoztat Nagypál Sándor városüzemeltetési és városrendezési alpolgármester. – A probléma nem ismeretlen számunkra, noha valóban csak egy kis rész az önkormányzaté a Homokbányából. A városnak komoly költség az illegális lerakók felszámolása, éves szinten közel harmincmillió forint. Ami a városrész jövőjét illeti: levélben kértük az illetékes minisztériumot a terület költségmentes átadására. Az a terv, hogy zöldvárosrész mintaprojekt valósuljon ott meg. Reményeink szerint a teljes terület egy-két éven belül megújul: lakóházak, bérlakások létesülnek, és példás kertváros válik belőle. 

A városrész önkormányzati képviselőjének, Sipos Lászlónak is jeleztük a Homokbányán élők észrevételeit. Rámutatott: írásban vagy a fogadónapokon személyesen is megkereshetik a polgárok hasonló gondjaikkal, orvoslásuk érdekében ő is megteszi a szükséges lépéseket.