Közélet

2010.08.20. 16:46

Miért huszadikán ünneplünk?

Bajaszentistváni búcsúval, a városrész iskolája előtt az államalapító király szobránál ünnepi műsorral tisztelegtek Szent István emléke előtt.

Kubatovics Tamás

A hallgatóság örömére üdítően politikamentes beszédet mondott Prof. Dr. Majdán János, az Eötvös József Főiskola rektora. Történészként a többség számára ismeretlen tényekről beszélt.

- Miért ezen a napon ünnepeljük Szent Istvánt, aki augusztus 15-én hunyt el? -tette fel kérdését a szónok. Majd így folytatta:
- Amikor eltemették Székesfehérváron, szinte az első perctől kezdve sokan látogatták búcsújáró hellyé váló sírját. Akkor lett nemzetközileg jegyzett a hely, amikor László királyunk megszilárdította az István alapította államot. A későbbi Szent László kezdeményezte a pápánál István szentté avatását, ami abban a korban is hosszú folyamat volt.[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az államalapító szobra előtt Kiss István esperes szentelte meg az új kenyeret.
[/caption]

A döntés 1083-ban született meg, a bejelentést augusztus 15-ére tervezték. Viszont ezen a napon nem tudták felemelni a kőlapot, ami rejtette Istvánt. Egyébként egyszer már -  1061-ben az utolsó lázadás alkalmával - kivették a sírból, a monostort őrző apát attól félt, hogy a Fehérvárt elfoglaló pogányok Istvánt kidobnák a sírjából. Ezért felnyitotta az első koporsót és ott találták a teljesen mumifikálódott  kezet és Szent István csontjait, a jobbot elválasztották és külön eltemették a csontokat. Utóbbiról csak az apát és néhány ember tudott.

László három napos böjtöt rendelt el a papok tanácsára, de annak végén sem tudták megoldani a problémát. Ekkor egy apáca azt javasolta: engedje László király szabadon Salamont, aki rövid időre volt magyar király, mert amíg nincs Salamon szabadon, nem lehet a sírlapot felemelni.

László így tett és 19-e estéjén csodák sorozata történt, gyógyulások voltak, amiket a kortársak feljegyeztek. Ezt jelzésnek értékelte László, és az egész éjszakai misézés után, 20-án 10 órakor sikerült felnyitni a sírt - idézte a történteket a rektor. Kiemelte továbbá: István   - szemben szüleivel - kereszténynek született, és megszervezte az államot miután a magyar főúri rendek felismerték az európai betagozódás szükségességét.

Ezt következetesen vitte végig és a magyarság szempontjából döntő fontosságú volt a nyugati kereszténységhez való csatlakozás. István alapítói tevékenysége azért is fontos, mert értékrendet közvetített és lerakta az első magyar törvények alapjait.

Címkék#Baja

Ezek is érdekelhetik