Közélet

2010.02.20. 11:36

Kevés bűnöző alkudozik

Egyes büntetőügyekben a vádlottaknak lehetőségük van arra, hogy az ügyészséggel „megegyezzenek” büntetésük mértékéről. Az elmúlt fél évben négy ügyben jött létre ilyen „alku”, ami azonban a kecskeméti vezető ügyész szerint így is jelentős szám országos viszonylatban.

Hraskó István

Tavaly augusztusban lépett hatályba a büntetőeljárási törvénynek az a megváltozott rendelkezése, mely lehetővé teszi a vádlott (illetve ügyvédje) és az ügyészség közötti „megállapodást” a vádlott büntetéséről. Ilyenkor a két félnek közösen kell írásban nyilatkoznia arról, hogy az elkövető, illetve az ügyész milyen mértékű, illetve tartamú büntetést vesz tudomásul. Természetesen az „alkunak” van jó néhány korlátja.

A legfontosabb, hogy a bűncselekményt a törvény 8 évi szabadságvesztésnél ne fenyegesse súlyosabb büntetéssel, tehát például emberöléses ügyekben nem jöhet szóba ez az eljárási forma. Más, halált okozó vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény esetén sem köthető megállapodás. Emellett az ügyész sem köteles elfogadni a terhelt kezdeményezését, hanem mindig dönthet úgy, hogy tárgyalásra viszi az ügyet. A bíróság is kitűzhet tárgyalást, ha nem ért egyet az ügyész és a vádlott között létrejött megállapodással. Szükséges az is, hogy az elkövető beismerje bűnösségét, és minden részletre kiterjedő beismerő vallomást tegyen.

– Ez a fajta megoldás azokban az ügyekben igazán hasznos, ahol a bizonyítási eljárás nagyon széles körű és nehézkes. Például ahol a bíróságnak sok, húsz-harminc vagy akár több száz tanút kellene meghallgatnia, akiknek az utaztatása jelentős költségeket emésztene fel, emellett pedig az eljárást is nagyon meghoszszabbítaná – mondta dr. Kopasz Zsolt kecskeméti vezető ügyész. – Elsősorban vagyon elleni, pénzügyi bűncselekményeknél merülhet fel az alkalmazása, de itt is fontos kritérium, hogy a sértettnek okozott kárt vagy az elmaradt adóhiányt a vádlottnak meg kell térítenie.

Kopasz Zsolt hozzátette: az elmúlt fél évben négy olyan ügyük volt, amikor megegyeztek a terhelttel. – Nincs elvárás azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség milyen gyakran alkalmazza ezt a jogintézményt. De úgy vélem, mi bátor kézzel használjuk. Tudomásom szerint más ügyészségeken még nemigen akadtak hasonló ügyek – jelentette ki a kecskeméti vezető ügyész.

Kopasz Zsolt egy példát is mondott az alkura. Egy súlyos testi sértéssel és más bűncselekményekkel gyanúsított kecskeméti férfival megállapodást kötöttek, hogy az ügyészség és az elkövető 6 és 9 hónap közötti felfüggesztett börtönbüntetést tudomásul vesz, és lemond a bírósági tárgyalás jogáról. Így végül 8 hónap börtönt kapott két évre felfüggesztve, pártfogó felügyelet elrendelése mellett.

Ezek is érdekelhetik