Hőségben küzdenek a perzselő lángokkal

Aki látott már tűzoltót a nyári hőségben perzselő lángokkal küzdeni, az sejti, hogy ilyen lehet a pokol. A lánglovagok most ismét nehéz esztendőre készülnek. Nem véletlen, hogy április óta tűzgyújtási tilalom van, hiszen nagy a szárazság.

– Az erdőtüzek döntő többségét gondatlanság okozza, de előfordul szándékosság is – mondja Szatmári Imre megyei katasztrófavédelmi igazgató. – A baj az, hogy a tűz okozójára szinte lehetetlen bármit is bizonyítani. Az aszályos évek – mint például a 2007-es volt – extrémnek számítanak. Az oltást gyakran nehezíti a süppedős talajszerkezet, ami miatt traktoroknak kell bevontatniuk a szerkocsikat. Van, amikor csak kézi szerszámmal boldogulnak a tűzoltók. Az elmúlt években két olyan alkalom volt, amikor a megyében légi tűzoltáshoz kellett segítséget kérnünk, amire az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságon keresztül van lehetőségünk. Az egyik a 2007-es nyárlőrinci tűz volt, majd néhány nappal később a Kéleshalom–Kunfehértó térségében tomboló tűz.
A légioltáshoz használt gépek közül a kisebbek egy köbméter vizet képesek szállítani egyszerre, a honvédségi helikopterek pedig 4-5 köbmétert. Ez kevésnek tűnik, de a légioltásnak nem a lángok körülhatárolása a célja, hanem az, hogy a tűz gócpontjain vessék be. Ott, ahova másként nem lehet bejutni.

Az elmúlt öt évben 29 tűzesetben mintegy 355 hektárnyi erdejük égett le, a kár közel 331 millió forint. A leggyászosabb év 2007 volt, amikor is 331 hektár vált a lángok martalékává. A törvény szerint mindegy, hogy milyen okból tűnik el az erdő – kitermelik, ellopják vagy leég –, erdőfelújítási kötelezettség vonatkozik rá, vagyis kötelező két éven belül újraerdősíteni.

– Ami a vízvételi lehetőséget illeti, a településeken adottak a tűzcsapok, de az erdőn-mezőn ilyen természetesen nincs – mondja Faragó Ede kecskeméti tűzoltóparancsnok. – Ott vissza kell menni a legközelebbi településig. Előfordult már az is – például Nyárlőrincen –, hogy vonattal hozták ki a vizet, és a sínek mellett tudtunk „tankolni”. A mi szerkocsijaink kétezer, illetve négyezer literesek, vízszállító járműveink pedig általában nyolc köbméteresek. Összehasonlításképpen: Nyárlőrincen összesen közel ötszáz köbméter vízre volt szükségünk.

Az erdÕtüzek döntő többsége a szünidőhöz és az aratáshoz kapcsolódik. A tűzoltóság minden lehetőséget megragad, hogy felhívja a figyelmet a tűz veszélyeire. Sajnálatos, ám az elkeserítő adatok ellenére mindig akad valaki, aki eldobja a csikket, vagy a tűzgyújtási tilalom dacára bográcsozni kezd.

Az erdütüzek mellett a lánglovagoknak komoly kihívás a különböző létesítményekben keletkező tűz. Faragó Ede szerint a kecskeméti Sasfészek vendéglő kigyulladása volt az elmúlt évek legkomolyabb esete. Ezt követte a lajosmizsei Olívia nyúlvágóhíd tüze. Ez utóbbinál az ottani önkéntes köztestületi tűzoltóságnak nyújtottak segítséget a kecskemétiek. A városföldi Kalória 2000 Kft. 2008. októberi tűzesete szintén kemény munka volt.
A létesítmények tűzeseteinek keletkezési oka jellemzően a gondatlanság.

Július 2-án Balotaszálláson 200 hektár fenyőerdő égett. Hét tűzoltóság 13 járműve harcolt a lángokkal.

Július 21-én Szentkirályon 30 hektáron égett egy erdő, két tanya is veszélyben volt.

Július 20–24. között Nyárlőrinc térségében sorozatos tüzek voltak. Összesen háromszáz hektáron pusztítottak a lángok.

Július 25–30. között valóságos rémálom volt a Kéleshalom–Kunfehértó és az Imrehegy–Kiskunhalas közötti tűz, ahol összesen ezer hektár égett. Az erdőtűzről tanulmány is készült.

2008-ban:

Augusztus 6-án Bócsa térségében 20 hektár erdő és aljnövényzet lángjait oltották.

Augusztus 22-én Zsana térségében, egy héthektáros területen csapott fel a tűz.

2009-ben:

Május 2-án Bugacon 15 hektár égett.

Május 11-én Izsák és Fülöpszállás között egy ezerhektáros területből égett száz hektár. Néhány nap múlva a lángok – rövid időre – ismét erőre kaptak. 

Az elmúlt öt évben 29 tűzesetben mintegy 355 hektárnyi erdejük égett le, a kár közel 331 millió forint. A leggyászosabb év 2007 volt, amikor is 331 hektár vált a lángok martalékává. A törvény szerint mindegy, hogy milyen okból tűnik el az erdő – kitermelik, ellopják vagy leég –, erdőfelújítási kötelezettség vonatkozik rá, vagyis kötelező két éven belül újraerdősíteni. Jelentősebb erdőtüzek 2007-ben:

Július 2-án Balotaszálláson 200 hektár fenyőerdő égett. Hét tűzoltóság 13 járműve harcolt a lángokkal.

Július 21-én Szentkirályon 30 hektáron égett egy erdő, két tanya is veszélyben volt.

Július 20–24. között Nyárlőrinc térségében sorozatos tüzek voltak. Összesen háromszáz hektáron pusztítottak a lángok.

Július 25–30. között valóságos rémálom volt a Kéleshalom–Kunfehértó és az Imrehegy–Kiskunhalas közötti tűz, ahol összesen ezer hektár égett. Az erdőtűzről tanulmány is készült.

2008-ban:

Augusztus 6-án Bócsa térségében 20 hektár erdő és aljnövényzet lángjait oltották.

Augusztus 22-én Zsana térségében, egy héthektáros területen csapott fel a tűz.

2009-ben:

Május 2-án Bugacon 15 hektár égett.

Május 11-én Izsák és Fülöpszállás között egy ezerhektáros területből égett száz hektár. Néhány nap múlva a lángok – rövid időre – ismét erőre kaptak. -->