A gyógyítás napszámosa

Az Év Orvosa elismerést olyan orvosok kapják, akik életmentő beavatkozással, emberséges és felkészült hivatásgyakorlással adják igazolását a gyógyító hivatás fontosságának. A díjra nem szakmai testület, hanem maguk a betegek terjeszthetik fel a legjobbnak vélt orvost: e történetek, élménymegosztások alapján jelöltetnek kórházi- és háziorvosok. Végül az elismerést a Tegyünk az Egészségünkért Alapítvány ünnepélyes keretek között adja át – 2009-ben például a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol idén a három kitüntetett doktor egyike dr. Tóth Tibor korábban halasi sebész, ma kiskunmajsai háziorvos volt.

– Szerettem a sebészi munkát, mert sok kreativitást leltem benne, és jó érzéssel töltött el, hogy életet menthettem, de azt is mindig fontosnak tartottam, hogy a lélekben összetört embernek is erőt, vigasztalást adjak! – idézi fel pályája kezdetét Tóth doktor, aki a ‘90-es évek elején került a háziorvosi pályára, Kiskunmajsára. – Ha a váltás nem is volt könnyű, megerősített, hogy közvetlenül segíthetek az emberek problémáiban, és felelős vagyok az egészségükért – mondja a háziorvos.

– A jó családorvosnak bizalomra épülő kapcsolatokat kell kialakítania, és jól kell ismernie pácienseit, hiszen nemcsak a betegséget, hanem az egész embert kell vizsgálni és gyógyítani a ahhoz, hogy az orvoslás hatékony és eredményes lehessen. Ugyanakkor az orvosnak fel kell ismertetni a beteggel az egészség értékét és az ebben való személyes felelősségét is. – Az egészség a helyes életmódon nagyban múlik – figyelmeztet az Év orvosa-díj egyik birtokosa.

Tóth Tibor egy kígyósi aszszony személyes élménymegosztása és tapasztalatai alapján került a díjazottak közé. – Őt az életadó szeretet jellemzi. Nem mintha ráérne, de egy mosoly, egy vigasztaló szó erejéig a vizsgálat mindig leül. Pénzét nem nagy külföldi utakra, cifraságokra költi, hanem arra, hogy a munkájához szükséges felszerelése meg legyen, hogy saját maga láthassa el a beteget, pedig nagy tanyás körzetet lát el. Ismeri múltunkat, jelenünket, könnyeinket, nehéz helyzetünket, örömünket, de leginkább fájdalmunkat! Azért is örülünk ennek a díjnak, mert úgy gondoljuk, hogy a „tanyasi életművek” hűséges „napszámosai” megérdemelnék! – írta az aszszony, akinek több családtagját is hosszan tartó, súlyos betegségük mellett kezelte, bátorította, és mindvégig jelen volt, ha szükség volt rá.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Az Év Orvosa díjkiosztóra Tóth Tibort szerettei is elkísérték.
[/caption]