Közélet

2008.03.03. 06:25

Jönnek a ferdeszeműek

A kulturális együttműködés mellett az üzleti kapcsoltokban is fantáziát lát annak a két mongol településnek a küldöttsége, amely az elmúlt napokban tett látogatást Akasztón és Kaskantyún.

S. I.

A hosszú előkészületek után ezen a héten végre megvalósult Akasztón és Kaskanytún az a mongol látogatás, amelyet már lapunk is többször beharangozott. Mint ismert, az akasztói Bozi Róbert állatorvos kapcsolatai révén mongol diplomaták, üzletemberek többször jártak már a településen, néhány hónapja azonban felmerült a testvértelepülési kapcsolat felvétele is valamelyik mongol településsel. Az egyeztetések után - amelyekbe Kaskantyú is bekapcsolódott - végül két Bulgan megyei faluból, Hutag-Undurból és Szajhanból érkezett egy-egy négyfős delegáció látogatóba. A vendégek  Révbérpusztától Kalocsán át Izsákig látogatást tettek a térség több mezőgazdasági vállalkozásánál, borászatánál. Kaskantyún a szőlőültetvények mellett a Sinkovicz szarvasmarhatelepet is megtekintették, Akasztón pedig egyebek mellett a Néma Kft. farmján vizitáltak. A mongolok szintén bemutatkoztak a vendéglátó önkormányzatoknál, ami mindkét helyen kedélyesre sikerült: a felek közös nótázással építették a mongol-magyar barátságot.
A mongolok úgy értékelték a látogatást, hogy ha hivatalosan nem is írták alá, lényegében megköttetett a testvértelepülési megállapodás Akasztó és Hutag-Undur, illetve Kaskantyú és Szajhan települések között. - Sokat tanultunk az elmúlt néhány nap alatt a magyar növénytermesztésről és állattenyésztésről, és a vendéglátás is rendkívül szívélyes volt. Szeretnénk, ha a testvértelepülési kapcsolat a jelentős távolság ellenére is működőképes lenne - fogalmazott érdeklődésünkre Hutag-Undur polgármestere, Bator úr (a tolmács tájékoztatása szerint a mongolok egyetlen nevet használnak). A településvezető kiemelte azt is, hogy terveik szerint a kapcsolatban a diplomácián túl az üzleti együttműködések szerepe is hangsúlyos lenne.

A mongoloknál nem terem meg a szőlő

Mongólia, illetve az ottani élet jelentősen különbözik attól amit mi idehaza megszokhattunk. Az ország legnagyobb része 1000 méternél magasabb fennsík, így az éghajlat nem túl barátságos (szőlőt például nem lehet termeszteni, ezért a mongoloknál nincsen bor). A népsűrűség is meglehetősen kicsi. Bulgan megye, ahonnan a vendégek érkeztek, akkora mint Bács-Kiskun, ám mindössze 65 ezer lakossal bír.

Ezek is érdekelhetik