Közélet

2006.10.28. 13:40

Védett madarak, védtelen gazdák

A száraz, napos őszi időjárás ideális körülményeket teremtett a szőlő érésének. A kiváló minőségű boralapanyagot azonban megtizedelték a hatalmas csapatokban támadó seregélyek. A szőlősgazdák szerint nem a madarakat kellene védeni, hanem a termelőket.

-

Évek óta ajánlják a szakemberek, hogy kedvező időjárás esetén ne siessék el a szüretet a termelők. A jó minőség érdekében sokan – kihasználva a napfényes, meleg őszi időt – megfogadták a tanácsot, és két-három héttel eltolták a szőlő leszedésének időpontját. Vesztükre, mert nem számoltak az elszaporodott seregélyek hadával.

Az egészséges, lédús, magas cukorfokú bogyók a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben vonzották a szőlőtáblákba a falánk madarakat.

Pszota István kiskőrösi hegybíró elmondta, hogy naponta tucatjával keresték fel irodájában a pórul járt szőlőtermelők, és valamilyen kártérítési lehetőség felől érdeklődtek.

– Sajnos, semmilyen törvény vagy rendelkezés nem biztosítja ilyen esetekben a kárenyhítést. Sőt miután a seregély – egy nemzetközi egyezmény alapján a védett madarak közé tartozik – legfeljebb riasztással lehet az ültetvényektől távol tartani.

A kárbejelentők szinte valamennyien alkalmaztak különböző, kereskedelmi forgalomban kapható riasztóeszközöket, és maguk is barkácsoltak ilyeneket. Behálózták a szőlőterületet alufólia szalagokkal, dörögtek a karbidágyúk, gépkocsiriasztókból készítettek elektromos vijjogókat, reggeltől estig felváltva járkáltak autójukkal a sorok között. Mindhiába, mert a madarak egy-két nap alatt hozzászoktak a hangokhoz, és félelem nélkül lecsaptak a szőlőre. Egyes gazdák valóságos hitchcocki helyzetbe kerültek, amikor a szőlősorok között járva, színes ruhadarabokkal próbálták elhessegetni a vandál madarakat. Az eget elsötétítő több tíz ezres csapat ugyanis nemcsak semmibe vette jelenlétüket, hanem meg is támadta őket. Tépték a hajukat, összekarmolták arcukat, végül nekik kellett elmenekülniük, a seregélyek pedig maradtak – számolt be az eseményekről a hegybíró.

– Felmérték már az okozott károkat?
– Ötven kiskőrösi termelő bejelentését vizsgáltuk meg, közel 57 hektár szőlőben. Becslésünk szerint 3174 mázsa szőlőt pusztítottak el a madarak, melynek értéke meghaladja a 23 millió forintot. Elsősorban a merlot, kékfrankos és cserszegi fajták károsodtak, de nem kímélték a seregélyek a többi, érés alatt álló fajtát sem.

– Az elszaporodott állomány gyérítésére nincs törvényes lehetőség?
– Levélben kértük a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget ennek engedélyezésére. A felügyelőség a következők szerint engedélyezte a gyérítést: a kilőhető egyedek száma 10 db/hét, a kilövést egy nappal korábban be kell jelenteni a természetvédelmi őröknek, valamint a gyérítés csak október 31-éig, napkeltétől napnyugtáig végezhető. A Natura 2000 hálózatának területén lévő ültetvényeken azonban egyetlen madár kilövését se engedélyezték.

Ez egyszerűen nevetséges, mert a többezres rajokban támadó seregélyek száma csupán a város környékén millió egyedekben mérhető. Ezek szerint a felügyelőség szakemberei nem tudják, hogy szőlőérés idején szinte elsötétül az ég a szőlőtáblák felett a sok madártól. Ami ennél is roszszabb: egy-egy ilyen raj öt perc alatt képes egy hektárnyi szőlő kétharmadát elpusztítani. A gazdák szerint nem a rendkívül kártékony madarat kellene védeni, hanem a szőlőből élő termelőket. Megértjük a természetvédőket, és egyetértünk azzal, hogy a kihaló fajokat védeni kell, de az idei őszön megtapasztaltuk: seregélyből több van a soknál. Olyannyira, hogy a szőlőtermelők megélhetését veszélyeztetik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!