Három ember halt meg a fűrésztelepen

– Nem olvasták el az egész anyagot – szólt oda a vádlott távoztában a büntetőtanácsnak, miután dr. Szörényi Mariann tanácselnök berekesztette a délutáni tárgyalást. Cs. Imre indulatát az váltotta ki, hogy a tanács helybenhagyta a harmadik eljárás elsőfokú ítéletét, amelynek értelmében három és fél évet kell börtönben töltenie.
 
A tragikus balesetről és az azt követő perről többször írtunk. Mint emlékezetes, 2005 februárjában a kunadacsi raklapgyár TMK-műhelyében lévő három gázpalack közül az egyik felhasadt, a kiömlő gázt berobbantotta a közelben lévő kályha hője, majd egy másik palack is felrobbant. A detonációban és a keletkezett tűzben a telep három munkása vesztette életét, kilencen pedig megsérültek (volt, aki maradandó fogyatékosságot szenvedett).

Az ügyészség később vádat emelt a raklapgyár szintén megsérült tulajdonosa, Cs. Imre ellen, több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és közveszélyokozás miatt. A vádhatóság szerint ugyanis a robbanásban jelentősen közrejátszott a palackok túltöltöttsége és szabálytalan tárolása, így a fűrészüzem tulajdonosa felelős alkalmazottai haláláért. Cs. Imre a PB-palackokat a helyi benzinkútnál töltötte újra autógázzal, egy házilag gyártott átalakítócsonk segítségével, noha ő és a benzinkút kezelője, az ügy másodrendű vádlottja, P. László is tisztában volt azzal, hogy ez a módszer szabálytalan. Igaz, a benzinkutas felhívta Cs. Imre figyelmét a túltöltés veszélyére. A telepen egyébként árut hamisítottak: jogtalanul MÁV és EUR feliratot sütöttek a raklapokba, a gázpalackokat a billogok melegítésére használták.

A szerdai másodfokú tárgyaláson Cs. Imre védője, dr. Petróczy Zoltán további szakértők meghallgatását indítványozta, de ezt dr. Szörényi Mariann tanácselnök elutasította. Az ügyvéd ezután közel egy órás perbeszédet tartott, rögtön az elején kijelentve: mindhárom vádpontban kéri védence felmentését, bizonyítottság hiányában. Mint mondta: véleménye szerint az alapos és részletes bizonyítás ellenére sincs arra egzakt és megnyugtató válasz, mi és hogyan történt a tragédia napján. Petróczy kiemelte, hogy a szakértői vélemények ellentmondásosak: a felhasadt palack anyaghibás volt-e vagy sem. Azt is Cs. Imre mentségeként hozta fel, hogy a baleset napján nem volt hatályban lévő jogszabály a palackok tárolására vonatkozóan, és ahogy fogalmazott: szokások megszegése miatt pedig nem lehet büntetőjogi eszközöket alkalmazni.

– Kapitális hiba volt az eljárás során, hogy senkit nem érdekelt, hogyan kerültek a palackok a TMK-műhelybe. Ezen a téren hiányos volt a nyomozás - folytatta a védő, aki szerint azt az ismeretlenül maradt személyt terheli büntetőjogi felelősség, aki a palackokat a műhelybe vitte. Az ügyvéd hozzátette: az sem bizonyítható, hogy a palackok mind túl lettek volna töltve, sőt több tanúvallomás egyenesen cáfolja ezt. Összegezve dr. Petróczy Zoltán úgy vélte: nem gázrobbanás történt, mert akkor lerepült volna az épület teteje, kidőltek volna a falak, és nem lettek volna túlélők a műhelyben. Az ügyvéd szerint a felhasadt palack belobbant.

Az ügyész ugyanakkor elmondta: megítélésük szerint elsőfokon a bíróság jól értékelte a bizonyítékokat, ezért megalapozott döntés született.
Cs. Imre ezután átnyújtotta a bírónőnek Kunadacs polgármesterének levelét, amelyet a tanácselnök fel is olvasott. Ebben Dunai László többek között azt írta: a vádlott irányította vállalkozás a „sérülteket anyagilag támogatta, felépülésüket segítette, majd számukra munkát biztosított. Az özvegyekről is próbált gondoskodni, egyikőjüket hét évig foglalkoztatta”. A polgármester azt is kiemelte, hogy Cs. Imre a község legnagyobb munkáltatója.

– Több mint hét éve gyötör és bánt engem ez a tragédia. Volt időm átgondolni a történéseket, a kórházban is, ahol én is nyomtam az ágyat munkatársaimmal. Nem követtem el mindazt, amivel megvádoltak. Ártatlan vagyok abban, amiben két felmentő ítélet után elsőfokon harmadszorra mégis elítéltek. A szörnyű hibát az követte el, aki nem zárta el, illetve odébb rakta a gázpalackot. Ha valamiben magam is hibás vagyok, akkor úgy érzem, ezért busásan megbűnhődtem. Megromlott az egészségem, megőszültem, megkopaszodtam. Feleségem beleroppant a megpróbáltatásokba. Gyötrelmes dolog nap mint nap a börtön árnyékában ébredni. Mit követtem el? Munkanélküliből kényszervállalkozó lettem, és a hozzám hasonló sorstársaimat foglalkoztattam. Nem vagyok én raklapgyáros, ahogy a sajtó mindig írja. Egyszerű fűrészes vagyok, aki becsülettel meg akart élni. Ami a részemről tisztességgel megvalósult, abból jelenleg közel húsz családnak biztosítok megélhetést. Kérem, ezt is vegyék figyelembe, amikor a sorsomról döntenek - mondta magát elsírva Cs. Imre az utolsó szó jogán.
 
Dr. Szörényi Mariann tanácselnök az indoklás során kifejtette: a városi bíróság hibátlanul értékelte a bizonyítékokat, és megalapozott tényállás alapján következtetett a vádlott bűnösségére. A bírónő kiemelte, hogy a telepen megszegték azt a szabványban rögzített szabályt, hogy a palackokat mesterséges hőforrástól védeni kell, és hogy a vádlott ugyan tudott a szabálytalan gyakorlatról, de eltűrte azt. A tanácselnök hozzátette, a felhasadt palack túltöltöttségét igazolja a Budapesti Műszaki Egyetem kontrollált, két műszerrel, két féle módszerrel elvégzett vizsgálata, amelynek megállapításaival két szakértő is egyetértett.
A helybenhagyó ítélet értelmében Cs. Imre vélhetően még idén megkapja behívóját a büntetés-végrehajtástól.

Miért tartott hét évig a per?

A városi bíróság korábban kétszer már felmentő ítéletet hozott az ügyben, mondván: nem volt bizonyítható, hogy bármelyik palack is túl lett volna töltve. A megyei bíróság azonban egyszer a nyilvánosság törvénytelen kizárása, egyszer pedig a tényállás megalapozatlansága és a nem megfelelő indoklás miatt hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet.

A baon.hu a Petőfi Népe lapcsalád tagja.

Hraskó István (Petőfi Népe) Miért tartott hét évig a per? A városi bíróság korábban kétszer már felmentő ítéletet hozott az ügyben, mondván: nem volt bizonyítható, hogy bármelyik palack is túl lett volna töltve. A megyei bíróság azonban egyszer a nyilvánosság törvénytelen kizárása, egyszer pedig a tényállás megalapozatlansága és a nem megfelelő indoklás miatt hatályon kívül helyezte a felmentő ítéletet.

-->