Olykor át kell menni pulikutyába

A napvilágot ugyanis Nagykanizsán látta meg, és a szíve miatt került Hercegszántóra, azaz ide nősült. Noha sorkatonai szolgálatát határőrként teljesítette Letenyén, csak 1998 tavaszán szerelt fel a jelenleg 36. évében járó egykori kőműves, aki szerződésesként kezdett, majd az érettségi után lett hivatásos határőr, később pedig rendőr. Felettesei szerint magas szintű szakmai ismeretek és tapasztalatok mellett kiemelkedő helyismerettel rendelkezik.

– Nem elegendő eligazodni a gyerekként megismert faluszéli területeken, hiszen 40 kilométeres szakaszt felügyelünk. Kellett hozzá 3-4 év, hogy jól megismerjem a környéket, a fákat, bokrokat – mondja a kezdeti időszakról. – Sokan ábrándoznak arról, hogy tiszta levegőn, szép környezetben dolgozhassanak, ez nálunk meglévő adottság. Az egyhangúságra sem panaszkodhatunk, mert eléggé pörgős, változatos a munkánk. Az utóbbi években az elsők között voltam a személyre lebontott elfogási eredményességeket nézve, de ez igazándiból csapatmunka – vallja jelenlegi feladatairól.

Legnagyobb fogásként egy 28 fős társaság elfogását említi. Az eset 2010-ben történt: Gara belterületén egy külföldi járművet ellenőriztek, amikor felbukkant egy másik jármű. Ennek leintését az utolsó pillanatban határozták el, és szimatuk nem csalt. Mint kiderült, az országhatáron lévő műszaki árkot ideiglenesen feltöltötték, és úgy jöttek át a gépjárművel a határsértők, akik nem jutottak messzire.

– Tavasszal megkönnyíti a munkát a természet, hiszen minden átlátható. De télen a –25 Celsius-fokban nem éppen kellemes éjszakázni a határon. Főleg akkor nehéz figyelni a semmit, amikor nem történik semmi. Néha szükség van éjszakai energiaitalra, egyébként elegendő serkentő a szolgálat előtti kávé. Amikor akció van, gyorsabban szalad az idő. Meg néha a határsértő is. Persze vannak, akik azonnal felteszik a kezüket, amikor látják, hogy a karjainkban kötöttek ki. Mások viszont rögtön szétszaladnak, akkor átmehetünk pulikutyába, és terelhetjük össze a csapatot. Ilyenkor jól jön a búvóhelyek ismerete – avat be munkájukba.

Az integráció óta rendőri feladatokat is ellátó egyenruhásként tisztában van azzal, hogy közúti ellenőrzéseiknek, megjelenésüknek a lakott területeken nem mindenki örül. De ezen nem izgatja fel magát. – Aki szabályt sértett, figyelmeztetni kell, esetenként pedig bírságolni. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy mindig mindenkit el lehet engedni – fogalmaz a zászlós.

Szolgálatellátása során eredményességét tekintve kiemelkedik a kirendeltség végrehajtó állományából. Proszenyák Zsolt zászlós -->