300 milliót bukott a bank a fiókigazgató miatt

A vádhatóság nemrég emelt vádat az öt évvel ezelőtti ügyben. Mint az a bíróságra benyújtott vádiratból kiderül: az 53 éves szekszárdi V.-né B. Zsuzsanna és 52 éves férje, V. József (az első-és másodrendű vádlott) 2006 március elején vásárolt meg egy telephely-üzemeltetéssel foglalkozó céget.

Az elkészült üzleti terv szerint elhatározták, hogy Halason új fióktelepet nyitnak, illetve bővítik a kft. tevékenységét is: üveg-és építőipari termékeket fognak importálni illetve eladni. Egy bank halasi fiókjához nyújtottak be kérelmet 300 millió forint forgóeszközhitel folyósítását kérve, és pár napon belül alá is írhatták az öt éves lejáratú szerződést.

A kölcsön biztosítékaként öt ingatlant ajánlottak fel, ám a felkért értékbecslő az ingatlanok együttes forgalmi értékét 358 millió forintban állapította meg a ténylegesen reális 78 millióval szemben – tudtuk meg dr. Nánási László megyei főügyésztől.

A vádhatóság szerint a hitelkérelemből megállapítható, hogy a szekszárdi házaspár cége nem rendelkezett a termékimporthoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, vevői megrendelésekkel és szállítói kapcsolatokkal. Mégis heteken belül megkapták a kölcsön teljes összegét. Visszafizetését azonban soha nem kezdték meg.

Először fizetési haladékot kértek, majd a hitelt részben pénzben felvették, illetve átutalták egy, az érdekeltségi körükhöz tartozó részvénytársasághoz. Végül eladták a kft.-ben lévő üzletészüket, és a kölcsön fedezetéül adott ingatlanokat is. Volt cégük felszámolását 2009-ben rendelték el. A bank hiába futott pénze után, kára nem térült meg.

A házaspár csalását nagymértékben elősegítette a 41 éves fiókigazgató, aki ismeretlen okból gyakorlatilag a kezükre játszott. A harmadrendű vádlott, a dusnoki K. József a bank több belső szabályzatát is megszegte. Például nem vette figyelembe a 300 milliós kölcsön magas kockázatát, vádlott-társai hitelkérelméről pedig önállóan döntött, noha erre nem volt jogosultsága. Ráadásul a bank belső rendelkezései szerint egy mikrovállalat ilyen nagyságrendű hitelt nem is kaphatott volna.

Nánási Lászlótól megtudtuk: az a nyomozati iratokból nem derül ki, mi motiválta a fiókigazgatót a bűncselekményre; nincs adat a házaspárral való összejátszásra, pénzvisszaosztásra, noha ez ki sem zárható. Tény, előzetesen K. József egyeztetett V.-ékkel, majd a hitelbírálatot és a szerződést utasításai alapján, formálisan egy ügyintéző készítette el (aki tanú lesz a perben).

A házaspár tagjait mint társtetteseket különösen nagy kárt okozó csalással, a volt fiókigazgatót különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja a főügyészség.