Kék hírek, bulvár

2008.06.09. 09:42

Tornádó: Érezni lehetett, amint beleharapott a házba

Szűk három hete, hogy tornádó söpört végig a gátéri határban. Bár emberéletet nem követelt, alapos pusztítást végzett az anyagi javakban. Ezek, persze, újrateremthetők, a tornádó nyomasztó emléke azonban sosem törölhető ki azok lelkéből, akik átélték.

Szász András

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Gyöngyiék udvarán szétszórt cserepek, lécek, kicsavart dísztuják...
[/caption]Május 20-án délután, amint elállt az eső, Gyöngyi László (35) feleségével és tízéves kisfiával kiment az udvarra. Onnan vették észre a délkeleti irányból közeledő, a földtől a felhők aljáig kavargó, hatalmas örvényt.
Berohantak a házba, gyorsan leengedték a redőnyöket, de akkorra a félelmetes tölcsér is ott volt. Szinte érezni lehetett, amint beleharapott a házba. Minden remegett, a bömbölő süvítésben recsegtek az ablakok, az egyik redőnyt papírként tépte le az eszeveszett szél, a többi sivítva kapaszkodott a tokjába. A feltépett s egymáshoz verődő tetőcserepek golyószóróként csörögtek, közben hangos robajjal ledőlt a tűzfal egy része. Mintha óriási vákuum nyelte volna el az épületet, a tárgyak szinte felemelkedtek.

Pár másodpercig tartott a pusztítás vagy hosszú percekig – Gyöngyi László ma sem tudja pontosan. Csak arra emlékszik, hogy miután elült a zaj, egy ideig még bénán, dermedten vártak, hátha visszatér. Aztán óvatosan kimerészkedtek. Az udvaron leírhatatlan látvány fogadta őket. Mindenhol cserepek, tégladarabok, törmelék, lécek, gerendák, ki-  és megcsavart dísztuják. A lekopaszított tetőn csak a felszaggatott lécek, derékba tört gerendák meredtek az égnek.

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Bujákiéknál leszakította a traktorszín tetejét a tornádó.
[/caption]Nem sokáig nézelődtek. Hozzáfogtak, hogy még sötétedés előtt helyrehozzák a legszükségesebbeket. A letépett tetőlécek egy részét pótolták, az elvitt, öszszetört több mint ezer cserép helyére pedig felrakták az építkezés során megmaradt tartalékcserepeket. A fedetlenül maradt tetőrészt vastag ponyvalapokkal takarták le. „Egyelőre ennyire tellett” – mondta Gyöngyi László.

Bujáki Lajosék légvonalban körülbelül egy kilométerre délkeletre laknak Gyöngyiéktől. Ők is az udvaron voltak, amikor déli irányból megjelent három tölcsér: két vastagabb és egy vékonyabb. Egyre gyorsabban forogtak, és vészesen közeledtek – egyenesen feléjük. Az idősebb Bujáki nekilódult, hogy beterelje a karámba az út túloldalán legelésző birkákat. Nem jutott el hozzájuk. A három levegőoszlop már ott pörgött fölötte, hirtelen egymásba gabalyodott, és lett belőle egyetlen, veszettül forgó, hatalmas, vízoszlopszerű légörvény. Az idős férfit – szerencséjére – a földhöz préselte az iszonyatos erő, ami aztán elkapta a közeli körbálákat és zsonglőrködni kezdett velük. Pehelyként dobálta a méretes hengereket. Egy pillanatra úgy tűnt, odébbáll, aztán hirtelen megtorpant, megfordult és a ház felé indult...

Elkapta a kapu melletti fát és tövestől kitépte, majd délnek fordult, és keletről kerülte meg a házat. Tépett, szaggatott mindent, ami csak az útjába akadt. Leszakította a traktorszín tetejét, és olyan erővel vágta a szomszédos épületnek, hogy annak megroppant a fala. A következő tetővel ugyanezt tette, a harmadikkal, negyedikkel úgyszintén. Közben egyenként tépte fel és dobta el a húszcentis szögekkel, csavarokkal rögzített palalemezeket olyan erővel, hogy a törött palák darabjai gránátszilánkokként fúródtak a fákba, gerendákba. Ráadásként még letépte a juhhodály tetejét, elcsavarta egy ecetfa lombkoronáját, lefektetett néhány holdnyi kalászost, aztán visszafordult, újfent megkerülte a tanyát és elindult északnyugatnak, Gyöngyiék irányába.

Gátér belterületét elkerülte a forgószél. Így a falubeliek, köztük Urbán Istvánné polgármester is csak jókora késéssel szerzett tudomást a történtekről. Azonnal a helyszínre sietett. Ilyen pusztítást ő sem látott még életében. Mint mondta: az önkormányzat természetesen támogatja a két károsult családot, a segítség mértékéről azonban majd a képviselő-testület dönt legközelebbi ülésén. Ehhez viszont a Gyöngyi és a Bujáki családnak előbb kérelmet kell benyújtania a polgármesteri hivatalhoz.



Az örvény úgy viselkedik, mint egy piruettező műkorcsolyázó

A TORNÁDÓK egyáltalán nem ritkák hazánkban, de az utóbbi száz évben csak két igen nagy erejű forgószélre emlékeznek nálunk. A május végi gátéri tornádó kismiska volt az 1924. június 13-án Biatorbágytól Nógrádverőcéig pusztító szélviharhoz képest. Az anyagi kár több millió aranykoronára rúgott, s halálos áldozatok is voltak. Az 1955. június 8-iki, hortobágyi tornádó kombájnt emelt a levegőbe, három épületen repítette át. Bár jobbára lakatlan területen pusztított, mégis tizenegy áldozatot szedett.

EZEKNÉL KISEBB forgószelek – mint a gátéri is – többször megjelennek nyaranként, főleg az Alföldön. Miért épp ott, Garai Ferenc kunszentmiklósi amatőr légkörkutató elmagyarázta lapunknak: A forgószélnek nagy hely kell, ugyanis az egymást keresztező légtömegek nyíróereje szűk térben elenyészne. A tornádó kialakulásának első feltétele az, hogy a zivatarfelhő olykor több kilométeres, függőleges vonulata fölé nagy energiájú, hideg légtömegek fussanak, de vízszintesen. Ha a zivatarfelhő feletti vízszintes, magaslégköri futóáramlatok szívása légritka teret idéz elő, akkor ettől a spirálisan feláramló zivatarcella úgy viselkedik, mint egy vákuumcső. Ha a vákuum elég erős, a föld felszínét is elérheti a tölcsér, és akár 400-450 kilométeres sebességgel is foroghat. Az örvény folyton vékonyodik, ezért egyre sebesebb lesz, mert úgy viselkedik, mint a piruettező műkorcsolyázó, aki annál gyorsabban forog, minél közelebb húzza karját a testéhez.

A TORNÁDÓK KÖZELÉBEN szinte biztos a heves jégeső, mert a vákuum az igen hideg felső légrétegekbe szívja a párát, és azt sokáig cirkuláltatva extrém méretű jégdarabok képződhetnek. Rendkívül erős elektromos kisülések is jellemzőek, de a legnagyobb kárt a felszívott, puskagolyó sebességgel röpködő törmelékek, tárgyak okozzák.

Miklay Jenő

Levideózták a tornádóvadászok

A természeti jelenséget Magyarországon elsőként – sikerült megörökítenie videófelvételen néhány lelkes fiatalnak. Molnár Ákos és tornádóvadász barátai órákon át követték a vihart, amikor Gátér határában szemtanúi voltak a néhány kisebb tölcsér kialakulásának, melyek végül egy hatalmas oszlopba egyesültek.

 

EZEKNÉL KISEBB forgószelek – mint a gátéri is – többször megjelennek nyaranként, főleg az Alföldön. Miért épp ott, Garai Ferenc kunszentmiklósi amatőr légkörkutató elmagyarázta lapunknak: A forgószélnek nagy hely kell, ugyanis az egymást keresztező légtömegek nyíróereje szűk térben elenyészne. A tornádó kialakulásának első feltétele az, hogy a zivatarfelhő olykor több kilométeres, függőleges vonulata fölé nagy energiájú, hideg légtömegek fussanak, de vízszintesen. Ha a zivatarfelhő feletti vízszintes, magaslégköri futóáramlatok szívása légritka teret idéz elő, akkor ettől a spirálisan feláramló zivatarcella úgy viselkedik, mint egy vákuumcső. Ha a vákuum elég erős, a föld felszínét is elérheti a tölcsér, és akár 400-450 kilométeres sebességgel is foroghat. Az örvény folyton vékonyodik, ezért egyre sebesebb lesz, mert úgy viselkedik, mint a piruettező műkorcsolyázó, aki annál gyorsabban forog, minél közelebb húzza karját a testéhez.

A TORNÁDÓK KÖZELÉBEN szinte biztos a heves jégeső, mert a vákuum az igen hideg felső légrétegekbe szívja a párát, és azt sokáig cirkuláltatva extrém méretű jégdarabok képződhetnek. Rendkívül erős elektromos kisülések is jellemzőek, de a legnagyobb kárt a felszívott, puskagolyó sebességgel röpködő törmelékek, tárgyak okozzák.

Miklay Jenő Gyöngyiék udvarán szétszórt cserepek, lécek, kicsavart dísztuják... Bujákiéknál leszakította a traktorszín tetejét a tornádó. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!