Hírek

2011.12.29. 07:35

Fülkék a térképen: külön jogszabály az időközi választásoknak

Január elsején hatályba lép az új választójogi törvény, először a következő általános parlamenti választásokon fogják használni, addig a most érvényes szabályok maradnak irányadók.

MTI

Az időközi országgyűlési képviselő-választások választókerületi beosztását törvényben határozza meg az Országgyűlés. Az ajánlószelvény-gyűjtés szabályait is rögzítő választási eljárásról szóló sarkalatos törvény megalkotását tavaszra ígéri a kormányoldal.

A választójogi törvény decemberi elfogadásával a parlament úgy döntött: ha a január 1-jét követő általános választás - azaz várhatóan 2014 tavasza - előtt időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak, külön törvényben határoznak a szükséges választókerületi beosztást. Az Országgyűlés jelenlegi összetételére, az addig esedékes időközi voksolásokon még a 176 egyéni választókerületen alapuló területi beosztást kellene figyelembe venni.


   
A következő országgyűlési választás eredményeként 199 tagú lesz a parlament. Az új szabályok szerint a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, eredményességi küszöb pedig nem lesz: mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, a területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, és azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához. Ugyanakkor az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon.

Listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. A parlamenti küszöb öt százalék maradt.
   
A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

Ezek is érdekelhetik