Hírek

2011.07.31. 19:15

Az Orbán-kormány nem pihen

Nem igazán értem, hogy a Gfk Roper Consulting miként is juthatott arra a megállapításra, miszerint az általuk vizsgált 25 ország közül nálunk a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak jobb helyzetre, hiszen – köszönhetően a Forradalmi Munkás–Paraszt Kormánynak – tele vagyunk megnyugtató és/vagy mulatságos hírekkel.

Stanga István

Kérem tisztelettel, nem kis örömmel állapítom meg, hogy az Orbán Viktor vezette Forradalmi (Munkás–Paraszt) Kormány alatt az újságírók rémének számító nyári uborkaszezon nemhogy nem olyan, mint az MSZP-kabinetek idején, hanem egyszerűen nincs. Hogy mindez mennyire így van, azt most nekem is bőven volt alkalmam megtapasztalni, mert noha ebben az évben is annak a tudatában mentem el egy keveset pihenni, hogy július második felében kis hazánkban a fű se nő, a valóság az, hogy e rövidke két hétben némi túlzással naponta történtek olyan dolgok, amelyek toll-, pontosabban klaviatúra-végre kívánkoznak. Éppen ezért magam nem is igazán hiszek a Gfk Roper Consulting pár napja közzé tett, „Mood of the World 2011” című tanulmánynak, amely szerint a vizsgált 25 ország közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak jobb helyzetre, utóvégre számomra az elmúlt két hét (is) azt bizonyította, hogy nem vagyunk híján a kifejezetten megnyugtató és/vagy szórakoztató híreknek. Én például az előbbi kategóriába sorolom az első rénézésre is kiköpött polgármesternek tűnő jobbikos Juhász Oszkár papírformának aligha minősíthető választási győzelmét a jobb sorsra érdemes Gyöngyöspatán (ahol pillanatokon belül akkora rend lesz, hogy csak na), a miniszterelnök legidősebb gyerekének, Gáspárnak a profi szerződését a Videoton focicsapatánál (ez a kontraktus ugyanis azt mutatja, hogy a Mol – vesztegetési botrány ide, INA-ügyletek oda – mégsem jut koldusbotra), no, és persze, Orbán tusványosi beszédét a hanyatló Nyugatról, ami csak afféle „kényszerlakhely” volt a számunkra, hiszen a kormányfő elmélkedése igazolni látszik azt a múltkori jóslatomat, hogy nincs már olyan messze az idő, amikor felkerekedünk, és elindulunk (vissza) a széles ázsiai pusztákba. Ami pedig a vicces történeteket illeti..., nos, erre a két hétre azokból is jutott rendesen.

Ott van mindjárt Balázs Józsefnek, a kormánypárt Gyöngyös és környéki országgyűlési képviselőjének jókora visszhangot kiváltó esete, amelyben számomra korántsem az a mulatságos, hogy a fideszes honatya igencsak határozottan igyekezett az imént már említett Juhász Oszkár tudomására hozni, ki is az úr a szemétdombon („Forrás oda megy ebben a térségben, amit én jóváhagyok. Amit nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás. Ezzel az írással meg ezekkel a dolgokkal ezeket a csapokat te elzártad magad előtt, ezt vedd tudomásul. Ilyen stílussal és ilyen mentalitással túlságosan sok mindenre ne számítsatok.”), mint inkább az a hatalmas felháborodás, ami Balázs mondatait a Jobbik és az LMP részéről kísérte. Mert bár tudom, hogy e két párt politikusai viszonylag kezdők a szakmában, annyit azért mégis kellene tudniuk, hogy a fideszes honatya csak a valóságot mondta ki, amikor arról értekezett, hogy a lóvét a hatalom mindenkori birtokosai bizony pofára osztják (a „csókosoknak” és a behódolóknak több jut, míg  az ellenfeleknek legfeljebb annyi, amennyi muszáj), még ha erről nem is nagyon illik beszélni. Ennél is mulatságosabbak voltak azonban az agyilag egyre jobban és jobban leépülő Szijjártó Péter újabb verbális kirohanásai, amelyekben részint arról értekezett, hogy az államadósság megugrásáért hibáztatható (?) kormányfők politikai felelősségét jogi felelősséggé kellene átalakítani – ami ugye, nem csupán nonszensz, de azt jelenti, hogy Orbánt is bíróság elé kell állítani, lévén a kabinet rövid egy év alatt 3 százalékkal növelte a GDP-arányos államadósságot –, részint meg arról, hogy a hazai demokrácia állapotát igencsak keményen ostorozó Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár elmehet a francba (vagy amiként azt Deutsch Tamás kulturáltan megfogalmazta: „Ki a fasz az a Thomas Melia”), hiszen „a magyar emberek világosan és egyértelműen kifejezték az akaratukat tavaly tavasszal, amikor az ország megújítására és átszervezésére adtak világos felhatalmazást a kormánynak”. Így igaz. Szijjártó szóvivőnek meg arra, hogy akár négy éven át traktáljon bennünket a hülyébbnél hülyébb  megjegyzéseivel. Bárhogy is van azonban, az események mutatják, hogy a kabinet nyáron sem pihen. Pedig hát, igazán rájuk fére. No, meg ránk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!