Hírek

2011.01.14. 06:00

Szélessávú net - Budapesten sem mindenhol garantált

Bár a főváros szélessávú internet lefedettsége igen jó, így is előfordulhat, hogy bizonyos területeken egyik nagy kábeles internetszolgáltató sem tud szolgáltatni vagy csak aránytalanul magas költséggel. A Világgazdaság Online utánajárt annak, mi lehet az oka az ellátatlan "fehér foltok" kialakulásának, illetve milyen esetben válhat túlterheltté a hálózat.

Világgazdaság Online - Faludi Linda

Budapest, XIII. kerület, Dagály utca - ezen a kültelkinek éppen nem mondható területen próbált egy civilszervezet szélessávú internetet kiépíteni egy irodába, kevés sikerrel. A T-Com azt a tájékoztatást adta, hogy ebben a házban nem tud szolgáltatni. A UPC ugyan bekötötte volna az internetet, de csak igen magas költséggel: egyszeri, 250 ezer forintos kiépítési díjjal, illetve kiépítési díj nélkül, de 47 ezer forintos havi költséggel. Megkerestük a két szolgáltatót, hogy megtudjuk, mi áll a háttérben?

A Magyar Telekom elmondta: bár a vezetékes ellátottság Budapesten közel száz százalékos, akadnak olyan területek, ahol a hálózat szűk keresztmetszete, illetve a telefonközponttól való nagy távolság miatt nem az ADSL kiépítése műszakilag nem megoldható. Ez a helyzet a Dagály utcában, a konkrét épületben is, ahol a cég tájékoztatása szerint a lakók nem járultak hozzá a hálózathoz szükséges DSLAM doboz elhelyezéséhez.

A UPC is megemlítette a lehetséges okok között a társasházak elutasító magatartását, bár nem a konkrét üggyel kapcsolatban. A cég jelenleg a budapesti kerületek kétharmadában van jelen, a hálózatok nem minden esetben fedik le a teljes kerületet. A kábelhálózatot a cégek elsősorban ott építették ki, ahol még nem volt jelen más távközlési szolgáltató vagy ha jelen is volt, nem fejlesztette tovább azt. A UPC emellett találkozott olyan esetekkel is, amikor egy újépítésű lakópark építője hosszútávú szerződést kötött egy szolgáltatóval.

Ilyenkor a lakóknak nincs választási lehetőségük, más vállalat nem építhet hálózatot a tulajdonos engedélye nélkül. Mivel az üvegszálas kábelt a cégnek kell lefektetnie, olykor építési nehézségek, csatornák, alépületek, egyebek is nehezítik a „behálózást”, nem beszélve arról, hogy egyes kerületekben az önkormányzat csak akkor engedélyezi az aszfaltbontást, ha a munka végeztével díszburkolattal fedik le az utcát. Mindez aránytalanul nagy költséget jelentene, így ezek a helyek hálózat nélkül maradnak.

Magyarországon a minimális távközlési szolgáltatás biztosítása kötelező, ez pedig egyszerűen a telefonvonalat jelenti, a szélessávú internet kiépítése teljes mértékben piaci alapon történik. A cégek pénzügyi alapon döntenek a kapacitásbővítésről, és a szűk keresztmetszetek miatt előfordul, hogy egyes területek kimaradnak, sokszor egyébként a társasházak tiltása miatt – tájékoztatott a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az említett Dagály utcai hatemeletes téglaházban a T-Com egy elsőgenerációs hálózattal van jelen, ami az NMHH szerint lassú és túlterhelt, a területen rég nem fejlesztettek, a UPC-nek pedig „építkeznie” kellett volna a szolgáltatáshoz.

Az NMHH szerint „fehér foltok” ugyan nincsenek Budapesten, de sok helyen a hálózatok túlterheltek és alkalmatlanok a további bővítésre. Egyes helyeken csak egy-két szolgáltató működik, míg máshol sok cég verseng az előfizetőkért. A Hatóság szerint ugyan Budapest ellátottsága magyarországi viszonylatban jónak mondható, számos, üzleti perspektívát nem nyújtó területen egyáltalán nem modernizálnak a cégek. Kérdés, hogy vajon profitálnak-e a „kábelmentes övezetekből” a mobilinternet szolgáltatók.

Az NMHH szerint a válasz nem, mivel a mobilnet általában kevésbé gyors és drágább, mint fix társai. A technológiából adódóan minél nagyobb az adott mobilnet szolgáltatás sebessége, annál kisebb a lefedett cella mérete. Egy adott cellán belül a szétosztható sebesség állandó, tehát minél többen használják, annál kisebb jut egy személyre.

Ezek is érdekelhetik