Hírek

2011.01.05. 06:45

Médiatörvény: Többéves háború jöhet

A szakértő szerint nem valószínű, hogy a hazai médiatörvény az uniós jogba ütközik

Munkatársainktól

Többéves jogi procedúra veheti kezdetét abban az esetben, ha az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében hivatalosan is vizsgálatot kezd a magyar médiatörvény ügyében – mondta el a Világgazdaságnak Várnay Ernő egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa-jogi és nemzetközi jogi tanszékének oktatója. Ennek megindítása azonban szerinte „nem valószínű, mivel a kérdéses szabályozás speciális uniós jogi rendelkezéssel nem látszik ütközni”.

Ha az Európai Bizottság mégis e mellett dönt, akkor első körben informálisan felveszi a kapcsolatot a kormánnyal, majd figyelmeztető levelet küld számára, két hónapos válaszadási határidővel. Ha nem fogadja el az érveit, akkor indoklással ellátott levélben szólítja fel a kötelezettségszegés megszüntetésére, amelyre két hónapos határidőt ad. Ha a kormány ezt sem tartja be, akkor keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, amely előtt újabb eljárás indul. „Nehezebben megítélhető ügyekben az eljárás általában két évnél előbb nem fejeződik be” – magyarázta Várnay Ernő.

A médiatörvény összeférhetetlenségét az uniós joggal a luxemburgi EU-bíróság mondhatja ki, és végső esetben pénzügyi szankciót – átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot – is kiszabhat, amelyek nagysága a jogsértés súlyosságától, időtartamától és a tagállam GDP-jétől is függ. Szakértők szerint azonban nehezen képzelhető el, hogy a médiatörvény esetében idáig fajulna az ügy. A médiatörvény egy szempontból ugyanakkor biztosan szembemegy az EU akaratával, mivel 2014 végéig elhalasztja az unió által 2011 végéig tervezett digitális átállást.

A bizottság nem vizsgálja automatikusan a tagállami törvények és az uniós jog összhangját, hanem egyedileg dönt az esetleges eljárás megindításáról.

Magyarországgal szemben eddig még nem állapítottak meg jogsértést. Az viszont már többször – például a regisztrációs adó ügyében – előfordult, hogy a magyar törvényt azért kellett módosítani, mert a bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében megállapította annak ütközését az uniós joggal. Arra is volt már precedens, hogy az EU meghátrálásra késztette a magyar kormányt.

A lex Járaiként elhíresült javaslat például azért került ki az utolsó pillanatban a júliusban elfogadott adócsomagból, mert az Európai Bizottság már előre jelezte, hogy az piactorzító hatása miatt uniós jogot sérthet. A módosítás azt indítványozta, hogy a három éven belül alakult biztosítóknak ne kelljen banki különadót megfizetniük.
Arra is akad példa, hogy a kormány a nemzetközi nyomás ellenére sem hajlandó változtatni. Az Európai Központi Bank (EKB) például eddig hiába emelt vétót az ellen, hogy a kormány szeptember elsejétől – a közszférában bevezetett, havi kétmillió forintos bérplafon részeként – nyolcmillió forintról kétmillió forintra vágta vissza Simor András jegybankelnök fizetését. Az EKB indoklását, miszerint sérti a jegybank unió által előírt függetlenségét, hogy mandátumának lejárta előtt nyesték meg az MNB főnökének bérét, a kormány nem fogadta el. Az ügyben az Európai Bizottságnak van joga jogsértési eljárást indítani, ez azonban eddig még nem történt meg.




Ezek is érdekelhetik