Hírek

2010.11.04. 12:06

Kukorelli: Alkotmányos válságba sodróthat Magyarország

Perelni kellett volna a volt alkotmánybíró szerint az erkölcstelen végkielégítések ügyében, a kormányzat által választott utat rendkívül kockázatosnak tartja. A jogállamiság útja az elsődleges. A népszuverenitás és hatalommegosztás nem mehetnek egymás rovására a gazdasági kormányzás terén sem.

Duna TV

Az alkotmányjogász szakma vitatja, hogy fel lehetne függeszteni az Alkotmánybíróság jogköreinek "egy kis szeletét". Ritkán és nem szívesen élnek ilyesmivel a kormányzatok, hiszen azt, a felfüggesztést alkotmányossági szempontból nagyon meg kell okolni - hangzott el Kukorelli István alkotmányjogász, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró Duna Televízióban tett szerda esti nyilatkozatában. A Közbeszéd című műsornak nyilatkozó szakember kijelentette: noha elismeri, hogy jogállami követelmény az erkölcstelenül felvett végkielégítések visszaszerzése, a kormányzat tervezett lépései az Alkotmánybíróság (AB) hatásköreinek szűkítésére rendkívül kockázatosak, ennek nyomán akár alkotmányos válságba is sodródhat az ország.
 
Vitatják az alkotmányjogász szakmán belül, hogy fel lehetne függeszteni egy “szeletnyi” jogkörét az Alkotmánybíróságnak - így reagált Kukorreli István alkotmányjogász a Közbeszéd felvetésére. A műsor a gazdasági tárca egyik államtitkárának nyilatkozatával – miszerint fel lehetett volna függeszteni az Alkotmánybíróság gazdasági alkotmányossággal kapcsolatos jogköreit, hiszen gazdasági vészhelyzet van – szembesítette a volt alkotmánybírót.
 
A hatályos alkotmányban ezzel éppen ellenkező tételek vannak – mondta Kukorelli István. Példaként hozta, hogy még nagyon rendkívüli helyzetben, mondjuk hadiállapot idején sem lehet az alkotmányt felfüggeszteni és az AB működését korlátozni.
 
Ritka eset a felfüggesztés
 
A történelemben egyébként nem példa nélküli, hogy veszélyhelyzetekben, gazdasági szükséghelyzetben esetleg nagyobb mozgásteret kap a kormány, a törvényektől eltérő rendelkezéseket hozhat. Ám ezt nem szívesen vállalják be a kormányok – mert az ilyen helyzetet alkotmányosan nagyon meg kell indokolni – tette hozzá az egyetemi tanár.
 
“Nem hinném, hogy ez a járható út ebben az adott esetben” - tette hozzá. És hogy veszélyezteti-e a kormány mozgásterét az AB, hogyha alkotmányellenesnek ítél olyan intézkedéseket, amelyek egyfajta gazdasági vészhelyzetben születnek? "A hatalommegosztás rendszere erre van kitalálva, hogy legyenek fékek és egyensúlyok, legyen kontroll mechanizmus a gazdasági kormányzás felett – ami a kormányzás lényegét jelenti" – összegezte véleményét Kukorelli István.
 
Jogalkotói selejt volt a javaslat?

Tíz polgárból kilenc egyetért a céllal, hogy a jó erkölcsbe ütközően kifizetett végkielégítéseket vissza kell szerezni- ezt én is a jogállam részének tekintem – folytatta érvelését a volt alkotmánybíró. De mindezt jogállami úton kell megtenni -tette hozzá.
 
“A vita abban van, hogy a kormány válaszlépése az AB határozatát követően nem jogállami”- szögezte le Kukorelli István.
 
Mi lenne a helyes jogállami út? - hangzott a Közbeszéd kérdése.
 
“Ha elolvassuk az AB határozatát, abban vannak üzenetek. A határozat végén és a párhuzamos indoklásban is ott van, hogy a végkielégítések különadójára vonatkozó törvény, amit újra benyújtottak, nem csak alkotmányellenes, hanem jogalkotói selejt is volt – a személyi kört eltévesztették. Az egyik párhuzamos indoklás kimondta, hogy kollektív stigmatizáció ez a törvényjavaslat” - érvelt Kukorelli István. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!