Hírek

2009.11.09. 13:16

Nem fedezi a megélhetést a nyugdíj - Fogy az aktív keresők száma

Egyre csökken és öregszik Magyarország lakossága, ezért folyamatosan fogy az aktív keresők száma, miközben nő a nyugdíjasok száma - állapítja meg az Allianz SE a világ 13 országának, köztük Magyarország demográfiai helyzetét vizsgáló tanulmánya. A dokumentum szerint a mostani, fejlett országokban élő fiatalok már nem számíthatnak arra, hogy idős korukban az állami nyugdíjrendszer képes lesz eltartani őket, mert a jelenleginél jóval kevesebb aktív dolgozó lesz képes eleget befizetni a kasszába.

Világgazdaság Online

Az öngondoskodás nem egy elcsépelt szlogen, hanem válasz arra a kihívásra, amit a kedvezőtlen demográfiai folyamatok vetítenek előre. A fejlett világban egyre magasabb lesz az idősek arány a teljes a társadalmon belül, amely nemcsak társadalmi változásokkal jár együtt, de jelentős gazdasági hatása is lesz. A társadalom elöregedésének hatásai a következő évtizedekben még jóval érezhetőbbek lesznek, mint eddig, és ez mindenkit személyesen fog érinteni. Ezért a nemzetközi Allianz-csoport kiemelt figyelmet szentel a képzés, a munkahely-létesítés, a fogyasztási minták változásai, az időskori és betegellátás, a tőkepiaci fejleményeknek - mindennek szerepe van az öregedő társadalmak jövőterveiben. 

Az iparosodás óta feltartóztathatatlanul nő a világ népessége, és a számítások szerint 2050-ig a földön élő polgárok száma meg fogja haladni a 9 milliárdot. A korábbi időkkel ellentétben azonban a világ népességének növekedése ma egyre nagyobb mértékben magyarázható az egész világon növekvő várható élettartammal. A születési ráták viszont csökkennek, és a gyermekek száma (15 éven aluliak) 2020-tól kezdve akár vissza is eshet, míg a 65 éven felüliek száma csaknem egymilliárddal nő majd. Ez azt jelenti, hogy a népesség korszerkezetében erőteljes változásokra kerül sor. Az egész világon megfigyelt fenti trendek ellenére komoly különbségek mutatkoznak az egyes országokban folyó változások ütemét és mértékét tekintve.

Rogyadozó pillérek

A szociális rendszereknek alapvetően két finanszírozási formája van - a hozzájárulásos és a tőke fedezetű rendszerek. A két  finanszírozási modellt különböző módon befolyásolja a demográfia fejlődése, amelynek során hosszú távon a tőkefedezeti eljárás van előnyben a hozzájárulásos eljáráshoz képest. Ugyanis a hozzájárulásos finanszírozás változatánál egy a jövőben csökkenő nagyságú munkaképes csoport veszi magára a nem munkaképesek egyre nagyobbra növő csoportjának társadalombiztosítási rendszerét. Ezzel ellentétben a tőkefedezeti eljárásban gyakorlatilag mindenki magáról gondoskodik.

Magyarország népességének alakulására a következő évtizedek során egyértelműen a csökkenés lesz jellemző, 2050-re az ország lakosságának száma 9 millióra eshet, miközben 2045 táján a várható élettartam a 2005 körüli 72,4 évről 79,6 évre növekszik. A természetes negatív növekedést a pozitív bevándorlási mérleg nem képes kiegyenlíteni. A túl alacsony születési arány – jelenleg 1,5 gyermekszülés jut egy nőre - és a lakosság számában az idősek növekvő részaránya a korstruktúra egyértelmű eltolódásához vezetett. Jövőre, a magyar történelemben első alkalommal haladja meg a 65 év fölöttiek számának részaránya a legfeljebb 14 évesek arányát, miközben az évezred közepéig a keresőképes lakosság létszáma mintegy 1,5 millióval esik vissza.

Nyugdíjreform

Nyugdíjreform tekintetében Magyarország élen jár Európában, és elsőként vezette be a tőkefedezetű pillért. A régi, túl nagylelkű rendszerből származó pénzügyi terhek, és a demográfiai fejlődés alapján Magyarország a 90-es években alapvetően megváltoztatta nyugdíjrendszerét. A megreformált rendszer most négy pillérre támaszkodik. A törvényes és a hozzájárulásból finanszírozott nyugdíjbiztosítást egy második, tőkefedezetű pillér egészíti ki, amely kötelező mindazon keresők számára, akik 1998. után jelentek meg a munkaerő piacon, és 42 évnél fiatalabbak voltak. Az összes többi munkavállaló számára fennállt a lehetőség, hogy önként lépjenek be az új rendszerbe.

A második tőkefedezetű pillért a törvényes nyugdíjbiztosítás hozzájárulásainak egy részéből finanszírozzák, melyeket egyéni számlákon helyeznek el. Az életkortól függően a pénz befektetése vagy dinamikus, vagy konzervatív befektetési osztályokba kerül.

A kötelező rendszer mellett van két további pillér, melyekhez a munkavállalók önként hozzájárulhatnak. A harmadik pillér keretében mind a munkaadók, mind a munkavállalók önként fizethetnek összegeket, vagy a meglévő kötelező nyugdíjalapokba, vagy önkéntes nyugdíjalapokba. A befizetések mindkét esetben legalább részben adókedvezménnyel járnak.

Van megoldás

A negyedik pillért csak nemrég, mégpedig 2006-ban vezették be, azzal a céllal, hogy tovább ösztönözzék az adókedvezményes nyugdíj elő-takarékosságot, és bővítsék a munkavállalók befektetési opcióinak körét. Ezeket az egyéni, önkéntes nyugdíj-előtakarékossági számlákat mind brókerek, mind bankok kínálták.

Magyarország nyugdíjrendszere mai formájában még viszonylag új, a tényleges nyugdíjasok nyugellátásuk nagyobbik részét a törvényes nyugdíjbiztosításból kapják. A jövőben azonban a tőkefedezeti rendszerekből származó öregségi bevétel részaránya nőni fog.

Éppen ezért fontos, hogy az öngondoskodás szerepe már a mai fiataloknál is tudatosuljon. Hiszen a nyugodt, kiegyensúlyozott, anyagilag stabil öregkor csak akkor érhető el, ha a különböző pénzügyi eszközöket igénybe véve belevágnak az előtakarékossági és az öngondoskodási programokba.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!