Csoda: botrány nélkül ért véget a magyar-szlovák társbizottsági ülés

„A magyar fél továbbra is indokolatlannak és aránytalannak tartja a szlovák rendőrség szurkolók elleni fellépését a novemberi dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen” – jelentette ki tegnap a magyar parlament emberi jogi bizottságának elnöke a szlovák törvényhozás társbizottságával történt megbeszélés után Pozsonyban. A fideszes Balog Zoltán szerint ezért ezt a kérdést a vegyes bizottságban is meg kell tárgyalni, amelyben magyar és szlovák parlamenti képviselők, valamint rendőrségi szakemberek lennének, „akik reális képet festhetnének a történtekről”.

A szlovák bizottság elnöke úgy vélte, hogy ezt javaslatot nem tudják elfogadni, mivel a vizsgáló bizottság intézményét a pozsonyi parlament nem ismeri. A. Nagy László szerint a dunaszerdahelyi kérdést a szlovák félnek nemzeti keretek között kell lezárnia. A szlovák delegáció vezetője meg van győződve arról, hogy a szlovákiai bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek korrektül vizsgálódnak. Rövidesen nyilvánosságra hozzák azokat a bizonyítékokat, amelyek azt igazolják, hogy a rendőri beavatkozás indokolt és arányos volt. Balogot jelezte, hogy aggodalommal tölti el a nemzeti jelképek használatáról hozott szlovák törvény, mely szerinte újabb feszültségek forrása lesz. Ezenkívül szívesen látta volna a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Ján Slotát, és Vladimir Meciart is.

Február másodikán Budapesten ülésezett volna a két parlament emberjogi bizottsága, de az ülés elmaradt. Balog Zoltán egy videót akart levetíteni a tavaly november elsejei dunaszerdahelyi eseményekről, mely során a DAC-Slovan labdarúgó-mérkőzésen a rendőrség megtámadta a magyar szurkolókat, akik közül tizenegyen megsérültek. A filmvetítés azonban nem volt előzetesen egyeztetve, így a szlovák és az MSZP-s képviselők nem voltak hajlandók résztvenni az ülésen.

A dunaszerdahelyi események tovább mérgezték az amúgy sem felhőtlen magyar-szlovák viszonyt. Ennek hatására Magyarországon festékkel fújták le a szlovák helységnévtáblákat, ami a szlovákiai magyar feliratokkal már évek óta rendszeresen megtörténik. Mindkét oldalon gyűlölködő feliratok jelentek meg, Budapesten szlovákellenes tüntetések voltak, szlovák zászlót égettek, a Nemzeti Őrsereg pedig felvonult Királyhelmecen.

Mérgezte a viszonyt Malina Hedvig ügye is, akit állítólag azért vertek meg, mert magyarul beszélt. A szlovák hatóságok szerint a magyar diáklány hazudott, s ezért ellene indítottak eljárást. A rendszerváltás után a Duna egyoldalú szlovák elterelése okozott Magyarországnak jelentős károkat. A mintegy félmillió felvidéki magyarnak folyamatosan korlátozták nyelvhasználatát.

A magyarok kisemmizését és kollektív bűnösségét kijelentő Benes dekrétumok máig a szlovák jogrend részét képezik. Újabb tankönyvvita A szlovák történelemkönyvek magyar fordítását tenné kötelezővé az új tanévtől a magyar iskolákban is Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter a jelenlegi, nemzeti történelemmel kiegészített könyvek helyett.

A miniszter ezzel újabb vitát generálhat, pedig az előző sem ért még véget: a helységnevek írásmódjáról szóló törvénymódosításról – melyben végül lehetővé tették a helységnevek kétnyelvű használatát – az Alkotmánybíróság előtt van. Frantisek Miklosko szlovák konzervatív államfőjelölt elfogadhatatlannak, míg Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke a szlovákiai magyarság elleni durva támadásnak minősítette a javaslatot.

AS Network -->