Hírek

2009.02.14. 17:53

Mi a magyarázat Bencze úr?

A rendőrség kivizsgálja, hogy miért csak este adták ki a nemzetközi körözést a múlt vasárnap hajnali, veszprémi gyilkosság gyanúsítottjai ellen. Közben folyik Raffael Sándor és Németh Győző kiadatása, Sztojka Iván pedig már előzetesben van.

Europress-összeállítás

A soron kívüli vizsgálatot az országos rendőrfőkapitány rendelte el. Bencze József korábban a veszprémi rendőrségtől úgy értesült, hogy az ügyeletes bírót csak délután sikerült elérni. A Veszprémi Városi Bíróság elnöke ezzel szemben azt mondta, hogy a bíró elérhető volt, de az első megkeresés 19 óra 20 perckor érkezett, így este 8-kor tudták csak kiadni a körözést.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Semmi sem oldódott meg a veszprémi gyilkosság kapcsán.
[/caption]

Szintén szombati hír, hogy gyorsított eljárásban adják ki az osztrák hatóságok a Grazban fogva tartott Raffael Sándort és Németh Győzőt, akik alaposan gyanúsíthatók Marian Cozma, a veszprémi kézilabda csapat beállósának meggyilkolásával. A két gyanúsítottat még pénteken hallgatta meg a grazi bíróság és beleegyező nyilatkozatot tettek a gyorsított eljáráshoz, így akár néhány napon belül már hazakerülhetnek. Mint ismert: Raffaelt és Némethet egy hete menekülés közben fogta el Ausztriában a rendőrség az A2-es autópályán.

Közben előzetes letartóztatásba helyezte a veszprémi városi bíróság szombaton Sztojka Ivánt, a harmadik elkövetőt, aki ugyan alaposan gyanúsítható azzal, hogy a bűncselekményben részt vett, ám a szerepe még nem tisztázott.

A szombaton megjelent valamennyi román újság beszámol a múlt hétvégén egy veszprémi szórakozóhelyen meggyilkolt román sportoló temetéséről.

A tragédia a románok és a magyarok közötti történelmi megbékélést fémjelezheti – írta tegnapi számában az Adevarul című napilap a román kézilabdázó meggyilkolása kapcsán. Szintén ebben a lapban olvasható George Stanca román közíró cikke, aki úgy véli: a tragédia következtében megható a négy nemzet (a magyar, a román, a szerb és a horvát) szolidaritása, amit ezer politikus sem lenne képes megteremteni.

Mondatok pro és kontra

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:

"A bűnre nem mentség, ha valaki a társadalom egyik vagy másik szegletéhez, csoportjához tartozik. Sem mentség, sem ürügy nem lehet a társadalmi hovatartozás, sem előnyös, sem hátrányos megkülönböztetésre nem lehet alap."

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke:

„...világossá kell tenni, hogy a közbiztonság esetében a cigány származású bűnelkövetők, súlyos bűncselekményeket elkövetők aránya jelentős mértékben, napról napra fokozódó mértékben, érzékelhető mértékben növekszik". "Aki erről nem beszél, becsukja a szemét, nem érzi úgy, hogy eljött az egyenes beszéd ideje, az súlyosbítja a bajt."

Ladányi János, szociológus:

„A sztereotípiák nemcsak butaságok, hanem önmagukat beteljesítő jóslatok is, és nem szabad általánosító következtetéseket levonni a közelmúlt cigánykérdést érintő eseteiből. Egyre égetőbb a szükségszerűsége annak, hogy a társadalom rossz illeszkedési folyamatait megállítsuk, mert különben polgárháborús helyzet fog kialakulni."

Debrecenyi János, Veszprém polgármestere:

„...a galád bűntett elkövetői elsősorban magyarok, és nem az számít, hogy milyen kisebbséghez tartozónak vallják magukat."

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter: "A bűnnek nincs bőrszíne, csak áldozata és következménye."

Bayer Zsolt, publicista:

''Nem. Az elkövetők nem magyar állampolgárok. Ahhoz, hogy valaki magyar vagy akármilyen állampolgár legyen, ahhoz embernek kell lenni. Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek."Grigore Cartianu főszerkesztő úgy véli, hogy Marian Cozma tragédiája nem csak az ilyen pillanatokban románok és magyarok között megnyilvánuló emberi szolidaritást állította reflektorfénybe, hanem a két nép közös sorsára is rávilágított.

"A jövőben több rendőr lesz az ucákon."

Nagy László Tibort, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársát arról kérdeztük, milyen hatást gyakorolnak a bűnözésre egy társadalom, egy ország gazdasági-társadalmi viszonyai. A szakember szerint mivel a bűnözés multikulturális jelenség, a társadalmi környezet komoly hatást gyakorol az elkövetés módjára és számára, még ha ez nem is mindig azonnal jelentkezik. „A rosszabb közhangulat is befolyásolja mindezt" - tette hozzá Nagy László Tibor.

Azzal kapcsolatban, hogy ugyan tavaly kevesebb bűncselekmény vált ismertté, mint 2007-ben, de az elkövetés módja sokszor brutálisabb lett, a kutató úgy vélekedett, mivel az agresszió a társadalom sok területén jelen van, könnyen lehet, hogy ez az elkövetés módjában is kifejti a hatását. Nagy László Tibor emlékeztetett arra, hogy a szegénység is kiválthatja a bűnözést: olyan társadalmi csoportok esetében, ahol megélhetési gondok vannak – például a hajléktalanok között –, hamarabb robbannak az indulatok.

A szakember hangsúlyozta, az, hogy a jövőben több rendőr lesz a közterületeken, csak tüneti, de nem hosszú távú kezelése a problémának. „Ideig-óráig jelent csak visszatartó erőt a nagyobb rendőri jelenlét. Legfeljebb megnyugtathatja a lakosságot olyan területeken, ahol korábban konfliktusok, például tömegverekedések voltak. Azzal is számolni kell azonban, hogyha több a rendőr az utcákon, hirtelen megnőhet a regisztrált bűncselekmények száma, mivel lesznek olyan bűncselekmények, amelyek egyébként nem jutnának a hatóság tudomására" - húzta alá Nagy László Tibor.

A Magyar Gárda nem követ el erőszakot!

Kiszely Zoltán politológus úgy látja, az ország olyan területein, ahol rossz a közbiztonság, rosszak a megélhetés körülményei, az emberek, így a cigányok is azt lopnak, amit érnek: akkumulátort, rézkábelt, vagy a szomszéd csirkéjét, de mindezt megélhetésükért teszik. Kiszelly szerint a Jobbik rájött arra, hogy ez főként a romák által lakott kistelepüléseken létező probléma. Felismerte, hogy a rendőrség ezt nem tudja kezelni, ezért megszervezte a Magyar Gárdát.

„A Magyar Gárda nem követ el erőszakot, a törvénysértés vörös vonalát soha nem fogja átlépni. Azt a célt szolgálja, hogy önvédelmi mozgalomként a közrend érzetét keltse" – magyarázta a politológus. Mint hozzátette, nem a közbiztonságot szolgálja a gárda, hanem a cselekvés látszatát kelti a jobboldali szavazókban.

Kiszelly úgy véli, ezért nem véletlen, hogy a héten a Fidesz is elkezdett cigányok által elkövetett bűncselekményekről beszélni, éppen azért, hogy e szavazók Jobbikhoz történő átszivárgását megakadályozza. Arra a kérdésünkre, hogy miképpen viszonyulnak az emberek a Jobbik által kreált cigánybűnözés fogalmához, Kiszelly úgy válaszolt, a többség valószínűleg elfogadja. „Politikai értelemben jól megválasztott fogalom a cigánybűnözés, mert a korábbi előítéleteket a mindennapi tapasztalatokkal ötvözi. Olyan, mint Szlovákiában a magyargyűlölet" – fűzte hozzá a politológus.

Nem szabad a szélsőjobb álláspontját legitimálni!

Bíró András polgárjogi aktivista azt mondta, úgy gondolja, hogy másképpen kell beszélni erről a problémáról,  de nagyon aggasztónak tartja, hogy a veszprémi drámai események után  tulajdonképpen mindkét oldal elfogadja a „cigánybűnözés"  koncepcióját, ezzel pedig valójában a szélsőjobb álláspontja és beszédmódja legitimizálódik.

„Az, hogy nekünk komolyan és nyíltan kell erről beszélni, az nem egyszerűsödhet le arra, hogy a cigánybűnözést elfogadjuk" – mondta Bíró András, hozzátéve, hogy ez számára abban testesült meg, hogy a miskolci rendőrkapitány melletti szimpátiatüntetésen az összes párt képviseltette magát. Mint mondta, a roma problematikát nem szabad kriminalizálni, és a választ a rendőrségre bízni. „Ettől lehet, hogy pillanatnyilag megnyugszanak a  kedélyek, de hogy itt ketyegő bomba van, az nem vitás" – fogalmazott.

Bíró András egy széleskörű párbeszédben látja a probléma kezelésének lehetőségét. Megjegyezte, hogy a roma szervezeteknek is van felelőssége, hiszen nekik nem  csak képviselni kellene a cigányságot, hanem törődniük is kellene velük, ahogy az egyházaknak és más civil szervezeteknek is.

Régebben jobb volt a romák és a magyarok viszonya

Hankiss Elemér szociológus a héten arról beszélt: korábban sokkal pozitívabb volt a cigányok és a magyarok kapcsolata, a gondok a Kádár-rendszerben kezdődtek. „Árokásó, nyomorult segédmunkásokat csináltak belőlük, és megfosztották őket korábbi tudásuktól. Mivel azonban ma már nincs szükség a korábbi méretekben a segédmunkás tömegekre, rászorulnak a társadalomra és a segélyekre. Ez feszültséget gerjeszt és érthető, hogy rengeteg a konfliktus." Hankiss Elemér szerint erre a problémára az egyik megoldás az lenne, ha újraélesztenék és tartalommal töltenék fel a cigányság hagyományos szerveződéseit.

A magyar társadalom cigányellenes

Legyen bár Fideszes vagy MSZP-s, fővárosi vagy vidéki, diplomás vagy nem diplomás a cigányellenesség az egész magyar társadalomra jellemző. Progresszív intézet felmérése szerint a lakosság 81 százaléka osztja a cigányellenes nézeteket.

A felmérés, amely 1196 ember megkérdezésén alapult és egy nagyobb kérdőív részeként vizsgálta a problémát, azt mutatta ki, hogy a magyar társadalom nagy többsége az erőszakos asszimiláció pártján áll, azaz 10-ből 8-an vannak arról meggyőződve, hogy a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a magyarok. 82 százalék ért egyet azzal, hogy a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. Ez arra világít rá, hogy a megkérdezettek négyötöde szerint a cigányok nem szeretnek dolgozni, és ez a legfőbb oka hátrányos helyzetüknek is.

A megkérdezettek iskolai végzettsége kevés szerepet játszik a cigányellenességben, a diplomások 76, míg az alsó fokú végzettségűek 81 százaléka cigányellenes. A baloldaliak 79, a jobboldaliak 85 százaléka ért egyet a cigányellenes nézetekkel.

Egy olyan gaztett, mint a veszprémi, ugyanolyan félelemmel tölti el a cigányságot, mint a Magyar Gárda

Máté Mihály, több mint húsz évig volt rendőr, a dombóvári rendőrkapitányságon alezredesként dolgozott és magyar származású cigánynak vallja magát. Évtizedek óta kutatja a romák hazai történetét és jól ismeri szokásaikat is. Azt állítja: a mostani feszültségek a rendszerváltás óta fokozatosan alakultak ki.

A múlt heti egyértelműen cigányellenes hangulatot pedig nemcsak a tragikus veszprémi gyilkosság szította fel ennyire, ez a miskolci rendőrkapitány nyilatkozatával kezdődött, ami Máthé Mihály szerint felháborító és törvénysértő volt.

Szerinte ugyanis a legtöbb bajt éppen az okozza, hogy a többségi társadalom rosszindulatú előítéletekkel közelít a romákhoz, az pedig aggasztó, hogy ez egyre inkább hangot kaphat a közéletben is. Máthé Mihály kiemelte, a rendszerváltás óta folyamatosan romlik a magyar cigányság helyzete. Már a második generáció nő fel úgy, hogy nincs munkája. Többségük elmúlt húsz és még nem dolgozott. Ez pedig nemcsak a cigányoknak rossz. A többségi társadalom tagjai számára is az, hiszen esélye sincs normális közegben, pl. munka közben megismerni a cigányokat.

Az iskolákban ugyanez a helyzet. A legtöbb helyen elkülönítve tanulnak a cigány gyerekek, tehát a gyerekek sem ismerik meg a cigányságot, csak hallanak róluk. Rosszat. Az évekkel ezelőtt elkezdődött roma integrációs programnak nincsenek látható eredményei, csak a politikai szólamok szintjén létezik. Az oktatás területén talán van valami fejlődés, de sem az egészségügy, sem a lakhatás és főként a munka terén nem kaptak valódi segítséget a cigányok. Így pedig maradnak a társadalom peremén.

"A cigány emberek többsége nagy szegénységben él és tisztességes ember, ezért egy olyan gaztett, mint ami Veszprémben történt, éppen olyan félelemmel tölti el, mint a Magyar Gárda. Jól tudják ugyanis, hogy attól, hogy ilyen bűncselekmények történnek, még rosszabb lesz a cigányság megítélése, még inkább erősödik a gyűlölet irántuk és ettől még nehezebb lesz a boldogulásuk" - mondta.

"A bűnre nem mentség, ha valaki a társadalom egyik vagy másik szegletéhez, csoportjához tartozik. Sem mentség, sem ürügy nem lehet a társadalmi hovatartozás, sem előnyös, sem hátrányos megkülönböztetésre nem lehet alap."

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke:

„...világossá kell tenni, hogy a közbiztonság esetében a cigány származású bűnelkövetők, súlyos bűncselekményeket elkövetők aránya jelentős mértékben, napról napra fokozódó mértékben, érzékelhető mértékben növekszik". "Aki erről nem beszél, becsukja a szemét, nem érzi úgy, hogy eljött az egyenes beszéd ideje, az súlyosbítja a bajt."

Ladányi János, szociológus:

„A sztereotípiák nemcsak butaságok, hanem önmagukat beteljesítő jóslatok is, és nem szabad általánosító következtetéseket levonni a közelmúlt cigánykérdést érintő eseteiből. Egyre égetőbb a szükségszerűsége annak, hogy a társadalom rossz illeszkedési folyamatait megállítsuk, mert különben polgárháborús helyzet fog kialakulni."

Debrecenyi János, Veszprém polgármestere:

„...a galád bűntett elkövetői elsősorban magyarok, és nem az számít, hogy milyen kisebbséghez tartozónak vallják magukat."

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter: "A bűnnek nincs bőrszíne, csak áldozata és következménye."

Bayer Zsolt, publicista:

'Nem. Az elkövetők nem magyar állampolgárok. Ahhoz, hogy valaki magyar vagy akármilyen állampolgár legyen, ahhoz embernek kell lenni. Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek." A magyar társadalom cigányellenes Legyen bár Fideszes vagy MSZP-s, fővárosi vagy vidéki, diplomás vagy nem diplomás a cigányellenesség az egész magyar társadalomra jellemző. Progresszív intézet felmérése szerint a lakosság 81 százaléka osztja a cigányellenes nézeteket.

A felmérés, amely 1196 ember megkérdezésén alapult és egy nagyobb kérdőív részeként vizsgálta a problémát, azt mutatta ki, hogy a magyar társadalom nagy többsége az erőszakos asszimiláció pártján áll, azaz 10-ből 8-an vannak arról meggyőződve, hogy a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a magyarok. 82 százalék ért egyet azzal, hogy a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. Ez arra világít rá, hogy a megkérdezettek négyötöde szerint a cigányok nem szeretnek dolgozni, és ez a legfőbb oka hátrányos helyzetüknek is.

A megkérdezettek iskolai végzettsége kevés szerepet játszik a cigányellenességben, a diplomások 76, míg az alsó fokú végzettségűek 81 százaléka cigányellenes. A baloldaliak 79, a jobboldaliak 85 százaléka ért egyet a cigányellenes nézetekkel. veszprém Semmi sem oldódott meg a veszprémi gyilkjosság kapcsán. vesprem -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!