Hírek

2009.02.21. 15:01

Ebek harmincadjára kerülhet az összes magyar régészeti kincs

Április 1-étől a nyilvánossá válik régészeti lelőhelyek listája, a szakértők kincskeresőktől tartanak

BAMA

Fémdetektort ma már könnyű beszerezni, az interneten sok-sok weboldal foglalkozik adásvétellel. Ráadásul egy komolyabb szerkezet sem kerül több néhány százezer forintnál. Vannak, akik hasznos hobbinak tartják, és akár versenyszerűen űzik az előre elrejtett kincsek felkutatását, mások a például a Balaton parti strandokon szedik vele össze az elvesztett ékszereket. Az amatőr régészek pedig a még földben rejtező kulturális kincseket kutatják – a legtöbb esetben törvényellenesen.

A törvény szerint ugyanis csak az 1711 előtti tárgyak számítanak régészeti leletnek, így a például a szabadságharcos, világháborús emlékeket szabadon gyűjtögethet akárki, az ennél idősebb leletek eltulajdonítása azonban bűncselekmény. Egyre többen vannak olyanok, akik kifejezetten a feketepiac számára keresnek – ők károsítják meg a leginkább magyar kulturális örökséget, hiszen amatőr ásatásaikkal tönkreteszik a lelőhelyet, az értékeket pedig külföldre csempészik.

A régészszakma egy emberként hördült fel, amikor egy kormányrendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak előírta, hogy április 1-ig honlapján hozza nyilvánosságra a régészeti lelőhelyek és a műemlékek listáját. Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régész Szövetség elnöke szerint nem véletlen, hogy a honlapjukon eddig megtalálható régészeti lelőhelyek helyét nem jelölték meg pontosan, így próbálták távol tartani a kincskeresőket. „Aki akarta, az a könyvtárakból eddig is kikutathatta, hol találhatók még fel nem tárt leletek, de ha a kormányrendeletet végrehajtják, egy GPS-kereső segítségével négyzetméter pontossággal bárki megtudhatja, hol érdemes ásni” – mondja a régész.

Szerinte Magyarország kifejezetten veszélyeztetett helynek számít, hiszen Nyugat-Európához képest rendkívül gazdag leletekben. „Mivel a Kárpát-medence mindig is lakott volt, a talaj szinte másfél kilométerenként rejt valamit. Anglia ehhez képest sokkal szegényesebb, viszont ott van komoly, fizetőképes kereslet a leletek iránt” – teszi hozzá.

Számszerűsíteni ugyan nem lehet, mennyi kárt okoztak már eddig is az amatőr kincsvadászok, de Jankovich-Bésán Dénes szerint szinte minden lelőhelyet megbolygatnak, ami zsákmánnyal kecsegtet. Szerinte főleg a Dunántúlon található római kori lelőhelyek és a bronzkori erődítmények vannak veszélyben, ezekre ugyanis egy egyszerű fémkeresővel rá lehet bukkanni. Az így kiásott érmék, kisebb fémtárgyakra pedig hatalmas a kereslet a feketepiacon. „A nyugati határszélen például egy komplett illegális ásatásra bukkantak a régészek. Az autónyomok a határon túlra vezettek” – meséli a régész, utalva arra, hogy a Magyarország kincseit nemcsak a hazai kalandorok dézsmálják, hanem a méregdrága műszerekkel felszerelt külföldiek is.

A kormányrendelettel azonban nemcsak ez a baj – mondja a Jankovich-Bésán Dénes. Elmondta, a régészeti lelőhelyekre vonatkozó törvényt is meg kellene változtatni, hiszen az csak a nyilvántartásba vett helyszínekre terjeszti ki a védelmet. „Így a lelőhelyek háromnegyede kikerül a törvényi védelemből” – állítja. A nyilvántartás ugyan a beruházókat segítené, hiszen az építtető már a föld megvétele előtt tudhatná, van-e régészeti lelet a földben.

Ám ha a terület nem szerepel a listán, az építkezés alatt előkerülő értékeket épp a nyilvántartásra való hivatkozással fogják eltitkolni. Jankovich-Bésán szerint ugyanakkor a rendelet korántsem segíti majd a beruházókat, hiszen a KÖH nem képes naprakészen frissíteni a vásárlások, kisajátítások következtében folyton változó helyrajzi számokat. Vagyis, a megoldás az lehetne, ha minden maradna a régiben: a vállalkozók továbbra is a KÖH segítségét kérhetik, van-e lelet a készülő beruházás alatt. A vizsgálat költségeit, például a próbaásásokét, pedig az állam állhatná.

Lopják az angol történelmet is

Az English Heritage örökségvédelmi szervezet legújabb felméréséből kiderül, a korábban sokszor csak ártatlan hobbinak számító fémkeresőzésből mostanra egy félprofi bűnszervezet nőtt ki. A rendőrség szerint a tolvajok egy laza hálózatban osztják meg egymással az információkat az újonnan felfedezett és könnyedén kifosztható helyszínekről.

A jelentés szerint az illegális kincsvadászat a leginkább Norfolk, Essex és Oxfordshire térségében érhető tetten, vagyis éppenséggel igen gazdag, a történelem előtti koroktól a középkorig ívelő leletanyagú területeken. E térségben 1995 és 2008 között közel 200 esetet jelentettek, amelynek egyharmada emlékhelyeket vagy emlékműveket érintett. A régészek szerint ez csak a jéghegy csúcsa. A földtulajdonosoknak csupán 14%-a jelenti be ezeket az eseteket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!