Hírek

2008.10.18. 13:12

Ez a csúcsforma?

Már akkor gyanút kellett volna fognom, amikor a kormányfő médiacirkusszá tette a „csúcsot”, hiszen nincs épeszű ember, aki ne tudná, hogy a politikusok szereplési vágytól fűtött exhibicionisták, akik megőrülnek, amint egy kamerát látnak, nem is szólva arról, hogy az érdemi döntések soha nem a nyilvánosság előtt születnek.

Stanga István

Bízvást remélem, a „nemzeti csúcs” résztvevőinek az étvágyával nem volt baj, amikor úgy bő kétórányi diskurzust követően ebédelni indultak, ha már egyszer az enyémet (és vélhetően még nagyon sokakét) sikerült elvenniük. Igaz, én vagyok a hülye, hogy a rendszerváltást követő közel két évtized valamennyi negatívuma, visszás tapasztalata ellenére egy pillanatig azt gondoltam, a magyar politikai-gazdasági élet legfontosabb szereplői legalább egy rövidke időre képesek kibújni a bőrükből, képesek fölülemelkedni azokon a kicsinyes pártérdekeken, személyes ellentéteken, amelyeket a hétköznapokból már mindnyájan olyan jól ismerünk. Tévedtem, nem voltak képesek. De amit láttunk és hallottunk, az mégis jó volt valamire..., jelesül, hogy megértsük, miért is tart ott Magyarország, ahol tart, és hogy miért nincs szemernyi esélyünk sem a változásra. Megjegyzem, már akkor gyanút kellett volna fognom, amikor a kormányfő médiacirkusszá degradálta a „csúcsot”, hiszen nincs épeszű ember, aki ne tudná, hogy a politikusok zöme beteges szereplési vágytól fűtött exhibicionista, aki rögtön megőrül, amint egy kamerát lát, másfelől meg azt, hogy érdemi döntések soha nem a nyilvánosság előtt születnek. Így aztán pontosan az történt, amit várni lehetett..., a választóiknak „játszó”, azoknak üzenő politikusok a maguk unalomig ismert érveivel és vádjaival, csak most mindez „nemzeti csúcs”-nak álcázva.  

Csakhogy ehhez tényleg fölösleges az efféle körítés. Vagy attól mászunk majd ki a gödörből, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal a higgadt, megfontolt, az ellenfeleivel szemben is békülékeny hangot megütő államférfi szerepét alakítja? Esetleg attól, hogy százezredszer is végighallgatjuk Orbán Viktor kormány- és MSZP-fikázó tirádáit, no, meg persze, azt, hogy kizárólag ő és a Fidesz van tisztában azzal, mit is akarnak „azemberek”, s hogy miről szól valójában a pénzügyi válság (lopnak, csalnak, hazudnak, szeretik a pénzt, stb.)? Netán attól, hogy Semjén Zsolt – egyetlen kicsinyke önálló gondolat nélkül – szinte szóról szóra szerint elismétli Orbán szövegét? Természetesen még hosszasan folytathatnám a felsorolást, de fölösleges, hiszen akár látta valaki hazánk „elitjének” produkcióját, akár nem, hajszál pontosan tudja, miről beszélek. Egyébként pedig tökéletesen igaza volt Kósa Lajosnak, amikor már előzetesen amolyan „vízgereblyézésnek” titlálta az egész hajcihőt. Dehát mi más eredmény is születhetne ott, ahol egy rakás, már ezer és egyszer csődött mondott politikus üli körbe az asztalt. És ha a „csúcsot” gründoló miniszterelnök – nem meglepő módon – sikeresnek is minősítette a találkozót, magam túlzottan sok értelmét nem láttam az egésznek...., pontosabban nem többet, mintha a résztvevők kihasználták volna a gyönyörú időt, és sétálnak egy nagyot, meg alaposan kiszellőztetik a fejüket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!