Válaszúton a forint

A nemzeti fizetőeszköz sok hónapnyi, az euróval szemben összesen csaknem 15 százalékot kitevő izmosodást követően július legvégén gyengülni kezdett, és azóta mintegy négy százalékot veszített az értékéből. Hétfőn ugyan újra erősödni kezdett, napközben a 236,50 forint/eurós árfolyamszintet is elérte, és így ismét távol került a lélektaninak tartott 240 forint/eurós szinttől, ám hogy az izmosodás folytatódik-e, kérdéses.

Az elemzők szerint két alapvető folyamat befolyásolja jelenleg a forint kurzusát. Az egyik belső jellegű, és a nemzeti bank kamatpolitikájával áll összefüggésben. A 8,5 százalékos hazai alapkamat kiemelkedőnek számít az Európai Unióban, a duplája az eurózónában irányadó rátának, nem véletlen hát, hogy komoly vonzerőt jelent a külföldi befektetők számára (az alapkamat határozza meg számos pénzügyi eszköz, például a befektetők körében rendkívül kedvelt államkötvények hozamát). Amíg a kamat ezen a szinten marad, a külföldiek érdeklődése is töretlen marad, vásárolják a magyar papírokat, és így erősen tartják a forintot. Ám ha a kamat megindul lefelé (ami az elemzők szerint a jövő évtől mind valószínűbb), akkor a külföldiek érdeklődése is lanyhulhat, és ezzel párhuzamosan gyengülhet a forint.

A másik folyamat a nemzetközi tőkeáramlások irányának és mértékének állandó váltakozása. Az elmúlt években az amerikai értékpapírok és a dollár folyamatosan veszítettek a vonzerejükből, egyrészt az amerikai gazdaság nehézségei, másrészt a dollárkamatszint csökkenése miatt. Az Egyesült Államok piacairól kiáramló tőke máshol a világban keresett magának helyet, például az Európai Unióban, és így térségünkben is, ami árfolyam-erősítő hatásúnak bizonyult. Ez a trend most megfordulni látszik, a befektetők újra felfedezték az amerikai papírokat és a dollárt. Nem véletlenül erősödik az amerikai fizetőeszköz most már hetek óta. Ennek a folyamatnak viszont tőkekivonás az eredménye, a régiónkból is. Ez magyarázza a cseh és a szlovák korona, a lengyel zloty, illetve a forint gyengülését.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank devizaelemzője szerint nagy gyengülésre ugyanakkor semmiképpen sem kell számítani, szeptemberre 240 forintos, az év végére pedig 245 forintos euróárfolyamot vár. Hosszabb távon viszont folyamatos, évi két-három százalékos erősödést vár. Úgy látja ugyanis, hogy a magyar gazdaság jó irányban halad, a költségvetési politika fegyelmezett, és ha ezt sikerül fenntartani, a külföldi befektetők is kitarthatnak a forint és a magyar értékpapírok mellett. A jövő év végére épp ezért 235 forint körüli, a következő évben pedig 230 körüli eurókurzus várható. Kérdés persze, hogy miként alakulnak a 2010-es parlamenti választások, milyen összetételű kormány alakul, és az milyen gazdaságpolitikát követ majd, ám ha az ország nem tér le a jelenlegi pályáról, a forintra lassú, de biztos erősödés vár.

– aki külföldre utazik, mert olcsóbban jut az idegen valutához/devizához;

– akinek devizahitele van, mert a havi törlesztőrészletei csökkennek;

– aki sok importterméket vásárol, mert a termékek ára mérséklődik.

Kinek rossz az erősödés?

– aki most tervez devizahitelt felvenni, mert az idegen valutában számolva nagyobb lesz az adóssága;

– aki idegen valutában kapja a fizetését, mert jövedelmének a forintértéke kisebb;

– akinek jelentős devizamegtakarítása van, mert annak értéke csökken;

– annak a vállalatnak, amely hazai alapanyagokból és munkaerővel kivitelre termel.

– aki külföldre utazik, mert olcsóbban jut az idegen valutához/devizához;

– akinek devizahitele van, mert a havi törlesztőrészletei csökkennek;

– aki sok importterméket vásárol, mert a termékek ára mérséklődik.

Kinek rossz az erősödés?

– aki most tervez devizahitelt felvenni, mert az idegen valutában számolva nagyobb lesz az adóssága;

– aki idegen valutában kapja a fizetését, mert jövedelmének a forintértéke kisebb;

– akinek jelentős devizamegtakarítása van, mert annak értéke csökken;

– annak a vállalatnak, amely hazai alapanyagokból és munkaerővel kivitelre termel. Pénz Pénz -->