Depressziót okoz a túlmunka

Kiéghetünk, depresszióssá válhatunk, pszichológiai problémáink lehetnek, ha sok túlórát vállalunk – derül ki egy frissen publikált norvég felmérésből. A több műszakban dolgozó férfiak körében négy százalékponttal magasabb a különféle mentális megbetegedések előfordulása, mint az egy műszakban dolgozók körében, nőknél pedig három százalékpont ez a különbség.

[caption id="" align="aligncenter" width="400"] Mintegy 180 ezer magyar munkavállaló túlórázik rendszeresen. Többségük nincs tisztában a jogaival.
[/caption]

Az itthon végzett felmérésekből kiderül, hogy közel 180 ezer ember túlórázik; legtöbben a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelemben, valamint az egészségügyben, legkevesebben pedig a pénzügyi szektorban. Az adatok szerint a munkával járó stresszel csak tízből négy ember tud megküzdeni, 16 százaléknak azonban ez komoly gondot okoz. Sokan panaszkodnak magas vérnyomásra, alvászavarokra, emésztési problémákra. A munkanélküliség jelenlegi mértékét tekintve kevesen engedhetik meg ugyan maguknak, hogy válogassanak az álláslehetőségek között, nem árt azonban tisztában lenni jogainkkal, ha már mindenképpen túlóráznunk kell.

1. szabály. Túlórának minősül minden olyan munkavégzés, amely a rendes munkaidőn kívül történik, legyen az akár munkanap, munkaszüneti vagy szabadnap, ezen kívül az ügyelet alatti munkavégzés is.

2. szabály. A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló napi munkaideje nem haladhatja meg a 12 órát – a rendkívüli munkavégzéssel együtt –, heti óraszáma pedig nem lehet több 48 óránál.

3. szabály. A munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése alapján pedig maximum háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

4. szabály. A munkavállalónak mindenképpen jár hetente két pihenőnap, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ha a munkarend eltér az általánostól, akkor is biztosítani kell hetenként legalább 42 óra megszakítás nélküli pihenőt. A munkarend kialakításától függően a pihenőnapokat kéthetente össze is lehet vonni.

5. szabály. A munkavállaló végezhet túlórát önként is; amennyiben a munkáltató ezt nem kifogásolja, és elismeri a többlet munkavégzést, az alkalmazott igényt tarthat a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazásra.

6. szabály. Fontos tudni, hogy rendkívüli munkára nem vehető igénybe a munkavállaló, ha az veszélyezteti az egészségét, aránytalan terhet jelentene számára, ha négyévesnél fiatalabb gyermeket nevel – és nem egyezik bele a túlórázásba –, vagy esetleg gyermeket vár, de a fiatalkorúak sem kötelezhetők a műszakon kívül végzett munkára.

7. szabály. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

8. szabály. A munka törvénykönyve kimondja, hogy a rendkívüli munkavégzés idejére, illetve a délutáni és éjszakai műszakban végzett munkáért külön díjazás jár a munkavállalónak.

9. szabály. A munkavállalót a rendes napi munkaidőt meghaladó munkavégzés és az ezzel járó nagyobb megterhelés ellenében a rendes bérén felül legalább ötven százalék bérpótlék is megilleti. A felek megállapodása, illetve a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály alapján a munkavállaló a végzett munka fejében a rendes béren felül nem pótlékban, hanem szabadidőben is részesülhet.

10. szabály. Ha valaki éjszakai munkát végez, akkor a rendes munkabérén felül 15 százalékos pótlék jár neki, többműszakos beosztás esetén pedig 22 óra és másnap reggel 6 óra között végzett munkájáért harmincszázalékos pótlékra számíthat. A folyamatos – hétköznapokon, illetve az üzemelési napokon megszakítás nélküli – munkarendben dolgozók negyvenszázalékos pótlékot várhatnak el.