2008.08.20. 06:15
Csűrik-csavarják a jogot, megbízhatatlanok az ügyvédek?
JOG – Olvasónk laikusként tanulmányozza a magyar jogrendszert. Úgy látja, az ügyvédek sokszor mást mondanak a jogszabályokról, mint ami a törvénykönyvekben pontosan áll.
A jogszabályokat a jogalkotók hozzák létre – mondták a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. Ezzel rendezik a jogviszonyokat, amire a társadalom életében elengedhetetlenül szükség van. A jogot azonban alkalmazzák is – ezt hívják jogalkalmazásnak. A bíróság, az ügyészségek, a közigazgatási hivatalok, az állampolgárok, az ügyvédek. A jogalkalmazó mindig értelmezi is a jogszabályt. Természetesen nem önkényesen, de az egyes értelmezések között különbség lehet. A jogszabály és a jogalkalmazás tehát nem szinonimái egymásnak. De így van ez minden elvi szabályrendszerrel és annak gyakorlatával.
A zavaró eltérések kiegyenlítésére születnek a nagyobb horderejű ügyeknél a legfelsőbb bírósági állásfoglalások. A Legfelsőbb Bíróság úgynevezett jogegységi döntést hozhat, amelyek a bíróságok számára kötelezők. Vagyis az adott kérdésben ezekhez kell gyakorlatukat igazítaniuk. A folyamat az egységes jogértelmezés irányába mutat.
Az okoskodó laikus persze mindig könnyen találhat ellentmondást a rendszerben – ismeri el a jogász. De ügyvédnek lenni ugyanúgy szaktudást jelent, mint mondjuk lakatosnak. Az ügyvéd tehát ugyanúgy nem szólhat bele a más szakterületen dolgozó ember munkájába, mint ahogy elvárható lenne, hogy az se szóljon bele az övébe. Sajnos vannak foglalkozások, amelyekhez úgymond „mindenki” érteni vél. Ilyen a tanár, az ügyvéd, a labdarúgó, esetenként az orvos vagy az újságíró munkája. Kevesen tudják, hogy aki például orvosi diploma nélkül gyógyítónak hirdeti magát, az kuruzslás bűntette miatt a börtönben végezheti.
R. V. -->