Az oroszok partra szálltak

Vasárnap, a kaukázusi háború harmadik napján változatlan hevességgel folytak a harcok Grúzia két szakadár tartományában, Abháziában és Dél-Oszétiában, annak ellenére, hogy a grúz belügyminisztérium közlése szerint kivonták csapataikat a térségből, és Grúzia egyoldalú tűzszünetet hirdetett. Sota Utiasvili belügyminisztériumi szóvivő elmondta, hogy a visszavonással a tűzszünetre akarják rávenni Oroszországot, mivel a grúz polgári lakosságot súlyos veszteségek érték az orosz támadások következtében.

[caption id="" align="aligncenter" width="400"] A grúz hadsereg visszavonult Dél-Oszétiából, az oroszok azonban tovább támadnak: a fekete-tengeri flotta egységei partraszálltak Abháziában. A Nyugat tehetetlen.
[/caption]

Grúz források szerint csak a Gori városa ellen indított szombati orosz légicsapásnak 37 polgári áldozata van, de százak sebesültek meg.
A városban pedig kritikus az egészségügyi ellátás szintje. Az orosz légierő tegnap Tbiliszi nemzetközi repülőtere közelében is támadásokat hajtott végre.

A térségbe vezényelték az orosz fekete-tengeri flotta Moszkva nevű rakétacirkálóját, a Szmetlivíj kísérőhajót, továbbá három partra szállító és egy utánpótlást szállító hajót. A flotta tengerészgyalogos egységei partra szálltak Abháziában, és megtámadták a Kotori–szorost védő grúz egységeket: a hegyi átkelőhely kiindulópontja lehet egy szárazföldi támadásnak Grúzia ellen.

Az Egyesült Államok vasárnap felszólította Oroszországot, hogy állítsa le a katonai támadást. Jim Jeffrey, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese közölte: az Egyesült Államok világossá tette, ha a konfliktus orosz részről történő aránytalan és veszélyes mértékű kiterjesztése folytatódik, akkor ennek hosszú távú kihatása lesz az amerikai–orosz kapcsolatokra.

[caption id="" align="aligncenter" width="400"] A grúz hadsereg visszavonult Dél-Oszétiából, az oroszok azonban tovább támadnak: a fekete-tengeri
[/caption] 

„Ebből a szempontból fontos, hogy Oroszország hogyan reagál a grúz erők Dél-Oszétiából való kivonulására. Ez a reakció lesz Moszkva szándékának próbája. Ezenfelül az Egyesült Államokat nagyon-nagyon aggasztaná, ha Oroszország magában Grúziában – tehát nem Abháziában vagy Dél-Oszétiában – szárazföldi akciót indítana” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok nyújt-e valamilyen katonai segítséget szövetségesének, Grúziának a konfliktusban, Jeffrey azt válaszolta: az amerikai kormány egyelőre a válság diplomáciai megoldására helyezi a hangsúlyt.

Moszkva közben mindjobban elszigetelődik: az Egyesült Államok mellett az Európai Unió elnöki posztját betöltő Franciaország, Angela Merkel német kancellár és XVI. Benedek pápa is tűzszünetre szólította fel Oroszországot, a francia külügyminiszter pedig vasárnap Tbiliszibe látogatott. Ukrajna azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy megtiltja a harcokban részt vevő flottaegységek visszatérését a szevasztopoli kikötőbe.

„Oroszország nem engedi, hogy állampolgárait elűzzék, és amíg Grúzia nem mond le az erőszakról Dél-Oszétiában, nem hagyunk fel az erő alkalmazásával” – jelentette ki Vlagyimir Putyin miniszterelnök, aki személyesen felügyeli a hadműveleteket Vlagyikavkazból. A volt orosz elnök a NATO-t is megfenyegette, miszerint Grúzia vagy Ukrajna felvétele a szövetségbe egy „nagyon véres kaland kezdete lenne”.

A grúz Dávid az orosz Góliát ellen

Grúzia ezt a háborút katonai eszközökkel nem nyerheti meg, az orosz hadsereg minden szempontból erősebb a kaukázusi erőknél. Csak a térségben háromszáznál is több orosz vadászgép áll szemben öt grúz harci géppel. A grúz hadsereg teljes létszáma alig haladja meg a 11 ezer főt, míg Oroszország jelenleg egymilliónál is több katonával rendelkezik. Felszerelésük sem mérhető össze: Grúzia összesen 85 páncélossal rendelkezik szemben a 22 ezer orosz harci járművel.