Hírek

2008.05.06. 15:39

Túlmunkával terhelnek, és nem fizetik ki

Olvasónknak főnöke utasítására minden hétköznap túlóráznia kell. Szombaton is dolgozni kényszerül. Arra kíváncsi, mennyiben sérülnek ezzel munkavállalói jogai.

Rados Virág

Túlmunkát a munkáltató a munka törvénykönyve szerint csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Ez semmiképpen nem jelenti, hogy a munkavállaló akár mindennap köteles tovább dolgozni – mondja ügyvéd szakértőnk. A munkaszüneti napon végzendő munkát még az előbbinél is szigorúbb indokkal kell alátámasztani.

Ragaszkodni kell hozzá, hogy a kötelezésről írásos dokumentum szülessen. A munkavállaló ezzel bizonyíthatja: nem saját jószántából vállal túlmunkát, hanem főnöke utasította rá őt. Az elévülési idő három év. Ez időn belül a munkavállaló érvényesítheti igényét, hogy a túlmunka ellenértékét kifizessék neki.

Jogai védelmében a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhatunk. Ám mielőtt rászánja magát erre, tanulmányozza át munkaszerződését – tanácsolja a jogi szakember. A munkáltatónál lévő dokumentumok tartalmával a munkavállaló ugyancsak legyen tisztában. Ilyen például a kollektív szerződés, a különböző belső szabályzatok.

lőfordul, hogy a letöltendő munkaidőt úgynevezett munkaidőkeretben határozzák meg. Ez esetben a munkaidőt és a szabadnapokat a főnök osztja el, amiről szintén tájékoztatnia kell a munkavállalót.

Ha a munkavállalót jogsérelem éri, és főnökével egymás közt nem jutnak dűlőre, nincs más hátra, mint a bíróságon keresni jogorvoslatot. Sokan félnek ettől, és inkább belemennek a méltatlan helyzetbe. Ez ördögi kör, és nem éri meg. Főként azért mert a munkaügyi bíróság sokkal inkább munkavállaló-párti, mint azt sokan feltételezik. És ha mindig hagyja az ember, hogy „elbánjanak” vele, ez egyre inkább így lesz.

Ezek is érdekelhetik