Súlyos vereséget szenvedett a brit Munkáspárt

Pénteken kora estig beérkezett, csaknem teljes eredménylista alapján a brit baloldal vezető ereje a harmadik helyre csúszott vissza a három legnagyobb párt sorrendjében, kulcsfontosságú tanácsokat vesztett el, az ellenzéki konzervatívok pedig igen jelentős mértékben előretörtek.

A részleges választáson 137 angol és 22 walesi helyhatóság 4023 képviselői mandátumát újították meg. A londoni voksolás eredménye - benne a polgármester-választásé - csak pénteken késő este lesz ismert.
Katasztrofális vereséget szenvedett a Munkáspárt
Az már azonban késő délután egyértelművé vált, hogy az 1997 óta kormányzó Labour a 60-as évek vége óta nem tapasztalt súlyos vereséget szenvedett: országos szinten 297 tanácsnokot veszített a korábbi 2500-ból, jóllehet a pártstratégák a választások előtt azon a véleményen voltak, hogy már 200 körüli helyhatósági mandátumvesztés katasztrofális veszteséget jelentene.

A Munkáspárt elvesztette az ellenőrzést olyan korábbi baloldali erősségek tanácsai felett, mint Wolverhampton, Reading vagy Hartlepool. Nem hivatalos becslések szerint a brit baloldal vezető ereje a voksok 24 százalékát kapta, vagyis húsz ponttal lemaradt a konzervatívok várhatóan 44 százalékos szavazataránya mögött.

A Munkáspártot valószínűleg az örök harmadik Liberális Demokrata Párt is megelőzte, amelyre a BBC számítása szerint 25 százaléknyian voksoltak.
Ha ugyanez a szavazatarány a következő általános parlamenti választásokon is érvényesülne, a konzervatívok hatalmas, az összes többi frakció együttes létszáma feletti 138 fős többséggel vonulhatnának be a brit parlament alsóházába; ez több mint a kétszerese lenne a Munkáspárt jelenlegi alsóházi többségének.

A toryk az angol-walesi helyhatósági választásokon mindenképpen legalább 40 százalékos, de inkább e fölötti eredményre törekedtek, mert ez az a küszöb a brit választási rendszerben, amely felett egy pártot általában alkalmasnak tekintenek a következő általános választások megnyerésére. A fő trófeának számító Londonért a kormányzó Munkáspárt jelöltje, a polgármesteri tisztséget 2000 óta betöltő Ken Livingstone és tory kihívója, Boris Johnson küzdött meg egymással. A Nagy-Londoni Gyűlés, vagyis a városháza 25 választott képviselői helyére és a polgármesteri tisztségre leadott voksok összeszámlálása péntek délelőtt kezdődött, és várhatóan késő este ér véget.

A tét óriási: London gazdaságának éves bruttó kibocsátási értéke meghaladja a 200 milliárd fontot (400 milliárd dollár), vagyis a brit főváros gazdasága, amely elsősorban a City pénzügyi központjára és a hatalmas szolgáltatási szektorra épül, nagyobb sok közepes európai országénál. Az új polgármester évi 11 milliárd fontos (3600 milliárd forintos) költségvetéssel gazdálkodhat.

A politikai tét sem kisebb. A legutóbbi hetek közvélemény-kutatásai rendre azt mutatták, hogy a pontosan 11 éve, 1997. május 1-jén - akkor még földcsuszamlásszerű parlamenti választási győzelemmel - hatalomra került Munkáspárt most már nagyon komoly népszerűségi hátrányban van az ellenzéki Konzervatív Párt mögött, szakértők szerint főleg amiatt, mert a választók az elmúlt hónapok egyre rosszabb gazdasági mutatói és előrejelzései miatt a kormányt büntetik.

Ha Livingstone elbukik Gordon Brown miniszterelnök és a Labour népszerűtlensége miatt, az - sajátos oda-visszahatásként - Brown már most meglehetősen bizonytalan pozícióját is végleg kikezdheti a párt, illetve a kormány élén.