2008.05.01. 18:13
Nem mindenki ünnepelhet
Átlag több mint 16 hónapig nem tud elhelyezkedni, aki elvesztette munkáját. Az államtól kapott álláskeresési járadék azonban töredéke a havi átlagkeresetnek.
Az átlagos munkanélküliség meghaladja az egy évet Magyarországon – áll a biztositas.hu elemzésében. A regisztrált munkanélküliek 45,8 százaléka legalább egy éve keres állást. A hazai munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.
Az "állami mentőöv" összege már a kezdeti időszakban is jóval kisebb az átlagjövedelemnél. Az állam álláskeresési járadékot fizet a regisztrált munkanélkülieknek, ennek maximális időtartama 270 nap – az időtartam az elmúlt négy év folyamán munkában töltött napok számától függ. A munkanélküliség első 90 napjára a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de maximum a minimálbér 120 százaléka jár. Ez azonban legfeljebb havi bruttó 82.000 forintot jelent. A járulék jövedelemnek számít, így személyi jövedelemadót és nyugdíjbiztosítási járulékot kell belőle fizetni, így nettó 59.200 forint maradhat a zsebben.
A 91. naptól viszont már a minimálbér 60 százalékára csökken az álláskeresési járadék mértéke, mely nettó 29.600 forintot jelent. A havi átlagkereset 2008-ban nettó 117 ezer forint volt Magyarországon, így az álláskeresési járulékok rövidtávon sem fedezik a megélhetési költségeket.
A munkanélküliség kockázata a közigazgatásban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, és az egészségügyben a legmagasabb. Sokkal kedvezőbb a helyzet a kereskedelemben és a vendéglátásban. Észak-Magyarországon és az Alföld északi és déli részén a legnehezebb munkához jutni. Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon a legnagyobb az esély a munkahelyszerzésre.
Az elmúlt évtizedben nem javult a foglalkoztatás helyzete, annak ellenére, hogy a gazdaság folyamatosan, bár lassuló ütemben növekedett – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérésében. Az adatok szerint 2007-ben 312 ezer fő volt a munkanélküliek száma, ami szinte megegyezik az 1998-as 310 ezres létszámmal. Az elmúlt tíz évben 2001-ben volt a munkanélküliek száma a legalacsonyabb, 234 ezer fővel, míg a legmagasabb 2006-ban 316 ezer fővel.
A munkanélküliségi ráta, mely a munkanélküliek arányát mutatja a gazdaságilag aktív népességhez – foglalkoztatottakhoz – 2007-ben a 7,4 százalékos volt. Tíz év alatt 1998-ban volt a csúcs 7,8, míg a legalacsonyabb 2001-ben volt 5,7 százalékkal.
Az Európai Unió 27 tagállamában a munkanélküliségi ráta 6,7 százalék volt márciusban, egy évvel korábban pedig 7,3. A tagállamok közül Hollandiában (2,6) és Dániában volt a legalacsonyabb a ráta, míg Szlovákiában (9,8) és Spanyolországban (9,3) a legmagasabb.
A foglalkoztatottak száma tavaly 3 millió 897 ezer volt. A legtöbb foglalkoztatott 2006-ban volt 3 millió 906 ezerrel, míg a legkevesebb 1998-ban 3 millió 676 ezer fővel. 2002-ben 3 millió 850 ezer embernek volt hivatalosan munkája.
A jelenlegi kormányzat és az ellenzék azokat az adatokat hangoztatja és vágja a másik szemébe, amelyik kedvezőbb számára. A szocialista politikusok a foglalkoztatottak létszámával példálóznak, sikereket emlegetve, mely 2002 óta emelkedik. A Fidesz azonban a munkanélküliségi rátával érvel. Ez az Orbán-kormány idején volt a legalacsonyabb, a csúcson 2001-ben 5,7 százalékkal, mely azóta egyre emelkedik.
A munkaügyi szakemberek szerint a munkanélküliek és az inaktívak létszámát érdemes együtt elemezni. Az inaktívak – akiknek a felmérés előtti héten egy órányi jövedelemszerző munkájuk sem volt és nem kerestek munkát sem – száma 2007-ben 2 millió 591 ezer fő volt. 1998-ban ez a létszám 2 millió 868 ezer fő volt, s ez a szám az elmúlt tíz évben egyenletesen és folyamatosan csökkent.
Munkát követelnek a romák
„A munka követelésének napját jelenti május 1-je a cigányok esetében, mert a rendszerváltással megszűnt számukra a biztonságos megélhetés, a teljes foglalkoztatás teljes munkanélküliséggé változott” – hangoztatta tegnap Horváth Aladár. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke a IV. Tavaszköszöntő Roma Fesztiválon elmondta, ma a romák foglalkoztatási aránya mintegy 30 százalékos, 3-4 millió embernek kell eltartania 6-8 millió embert, és ez még egy jól működő gazdaságban sem megengedhető. Véleménye szerint a Roma Évtized Program „az első és utolsó esély” arra, hogy a szociális piacgazdaságba Magyarország a romákkal közösen bekapcsolódhasson.