Hazánk az adócsalók országa

Akár az adócsalók országának is lehetne becézni Magyarországot, egymilliónál is többen ugyanis egyáltalán nem fizettek jövedelemadót a legfrissebb, vagyis a 2006-os évre vonatkozó adatok szerint. Ennek a körnek a legális jövedelme – legalábbis papíron – nem érte el a személyenkénti és havi 63 ezer forintot, azt a határt, ameddig az adójóváírás adómentessé teszi a bért. A minimálbérre bejelentetteknek havonta ezer forint jövedelemadót kell fizetniük, ez utóbbi két kör a legnépesebb a jövedelemadózásban, a dolgozók 27 százaléka tartozik ide.

A kisvállalkozások élen járnak az adócsalásban a tanulmány szerint. A négy főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások 30 százaléka a minimálbérre jelenti be a munkavállalóit, noha a becslések szerint jó, ha az alkalmazottak 18 százaléka keres valóban ennyit. Ez több mint 460 ezer embernél személyenként és éves szinten 137 ezer forint eltitkolt jövedelmet, legkevesebb 90 milliárd forintos adókiesést jelent. Az egyéni vállalkozók adóelkerülése pedig a becslések szerint a GDP 3,7 százaléka lehet, ez ezermilliárd forintot jelent.

„Adóreform kellene, hogy mindenkit be lehessen vonni az adózók táborába” – mondta lapunknak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Véleménye szerint ennek az egyik alapja a pontosabb nyilvántartás és a szigorúbb ellenőrzés lehetne. A szakértő segítségével összeszedtük a magyar adócsalók által leggyakrabban alkalmazott „trükköket”.

1. Feketemunka
Az adócsalás leggyakoribb fajtája hazánkban a feketemunka, ami lényegében abból áll, hogy bejelentés nélkül dolgozik az ember, a fizetését pedig zsebbe kapja. Természetesen ezután semmilyen adót és járulékot nem fizet meg.

2. Minimálbérezés
Nem hiába mondják, hogy Magyarország a minimálbéren élők hazája, ugyanis papíron az adóbevallók negyede keres ennyit vagy még kevesebbet. A béreltitkolás lényege, hogy a dolgozót a valódi bérénél jóval alacsonyabb minimálbérre jelenti be a munkáltató, a fizetése többi részét zsebbe kapja meg. A megoldás mindkét félnek megtakarítást jelent, a dolgozónak a minimálbéren felüli összeg után nem kell adóznia, és a munkáltatónak sem kell megfizetnie a bérterheket.

3. Részmunkaidős foglalkoztatás
A jövedelemelrejtés másik elterjedt formája a minimálbérezés mellett, ha a vállalkozások teljes munkát végző alkalmazottaikait részmunkaidőre jelentik be, természetesen kevesebb bérért. A fennmaradó összeg itt is a zsebben landol. Érdekesség, hogy amikor emelkedik a minimálbér szintje, akkor hirtelen megnő a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma.

4. Nyaralás cégköltségen
A kisebb cégek nemzeti sportja, hogy a tulajdonos a magánfogyasztásait a vállalkozására terheli, azaz az elköltött pénzt elszámolja költségként. Így válik például a tunéziai nyaralásból üzleti utazás.

5. Eltitkolt bevételek
Szintén bevett szokás a vállalkozásoknál, hogy bevételeik egy részét nem vallják be, eltitkolják, hogy utána ne kelljen adót fizetniük. Ennek a legegyszerűbb módja, ha nem adnak számlát a vásárlás után, mert így nem marad nyoma a befolyt pénznek.

6. Fiktív számlázás
Fiktívnek, azaz nem valós számlának minősül az a számla, amely valótlan adatokat tartalmaz az általa dokumentált gazdasági eseményekre és/vagy az abban résztvevő felekre vonatkozóan. A fiktív számlát általában abból a célból „vásárolják" az adózók, hogy csökkentsék áfafizetési kötelezettségüket, vagy növeljék elszámolható költségeiket.

Történelmi okai vannak a jövedelemrejtegetésnek

Egyes magyarázatok szerint az adócsalásnak történelmi gyökerei vannak Magyarországon. Mivel az évszázadok során számos idegen megszálló (török, labanc, szovjet) töltött hosszabb-rövidebb időt hazánkban, a lakosságba beidegződött, hogy eldugja a vagyonát a hódítók elől. S bár már külföldi megszálló nincs az országban, a jövedelemrejtegetés szokása sokaknál megmaradt.

Németh Márk Történelmi okai vannak a jövedelemrejtegetésnek Egyes magyarázatok szerint az adócsalásnak történelmi gyökerei vannak Magyarországon. Mivel az évszázadok során számos idegen megszálló (török, labanc, szovjet) töltött hosszabb-rövidebb időt hazánkban, a lakosságba beidegződött, hogy eldugja a vagyonát a hódítók elől. S bár már külföldi megszálló nincs az országban, a jövedelemrejtegetés szokása sokaknál megmaradt. -->