Hírek

2008.05.15. 11:36

Bontsunk kordont!

Akkor innentől kezvde mindnyájan nyugodt szívvel bonthatunk kordont, avagy vehetünk semmibe bármely rendőrségi (hatósági) intézkedést, ha azzal nem értünk egyet, s ha a tiltakozásunk úgymond békésen, különösebb vandalizmus nélkül valósul meg?

Stanga István

Azok számára, akik nem a végtelenségig hülyék (vagy rosszindulatúak), már a kezdet kezdetén teljesen világos volt, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőinek 2007 februári kordonbontó akciója afféle szimbolikus cselekedet volt. Erre utalt maga az időzítés is (akkor már száz napja álltak a Kossuth téri „rácsok”), nem beszélve az olyan, színpadias megoldásokról, mint a frakció közös levonulása és „csavarozása”, avagy a média jelenléte, amely az esemény sajtónyilvánosságát voltak hivatott biztosítani. Mindezeket azért tartottam fontosnak előrebocsátani, mert a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) nemrégiben meghozott végzésében – amely megszüntette az eljárást a mentelmi jogukról korábban lemondott ellenzéki honatyák ellen – tulajdonképpen a cselekmény szimbolikus voltára utalt, már amennyiben leszögezte, hogy a Fidesz politikusainak szándéka nem a rendőri intézkedés megakadályozására vagy ellehetetlenítésére irányult, csupán az azzal való egyet nem értést fejezte ki. Emellett – szól a PKKB indokolása – a demonstrációnak szánt esemény nemcsak hogy kifejezetten békés volt, de annak résztvevői törekedtek mindenfajta károkozás elkerülésére is. 

Természetesen értem (vagy legalábbis érteni vélem) a bíróság álláspontját, hogy tudniillik a Fidesz kordonbontóit egy pillanatig sem szabad összetéveszteni az ilyen-olyan utcai zavargásokon feltűnő, eszetlenül romboló szélsőségesekkel (ámbár a két dolgot szerintem nem is keverte senki), mindazonáltal a döntést erősen megkérdőjelezhetőnek tartom. Nem utolsó sorban amiatt, mert aza szándékai ellenére – legalizál egy olyan magatartásformát, amelynek a jogszerűsége több mint vitatható, s amely a jövőben akár mások számára is például szolgálhat. Vagy innentől kezdve immár bármelyikünk nyugodt szívvel tüntethet el egy-egy kordont, ha kedvünk szottyan ilyesmire, s vehetünk semmibe bármely rendőrségi (hatósági) intézkedést, ha azzal nem értünk egyet, s ha a tiltakozásunk úgymond békés formában, különösebb vandalizmus nélkül valósul meg? Nyilvánvalóan nem. Ám ha így van (márpedig tuti, hogy így van), vajon milyen érvekkel lehet majd alátámasztani a különbségtételt? És lesz-e olyan állampolgár, aki elfogadja az erre vonatkozó magyarázatokat?

Ezeket a kérdéseket annál is inkább indokoltnak vélem, mert még jól emlékszem Sólyom László köztársasági elnöknek a kordonbontás kapcsán megfogalmazott gondolataira, amelyek éppen arról szóltak, hogy az ilyen cselekmények milyen veszélyes precedenst teremthetnek. Az államfő akkor úgy fogalmazott, hogy azoknak a fideszes képviselőknek a felelőssége, akik „...jogellenesen elbontották a Kossuth téri rendőrségi kordont”, „...kiterjed a szimbolikus akció társadalmi következményeire is”, ráadásul a tettük „...mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni”. Nos, azt hiszem, ez a vélemény ma is tökéletesen helytálló. Még akkor is, ha a bíróság esetleg másként látta.

Ezek is érdekelhetik